Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)
TANULMÁNYOK - B. Nagy Anikó: Alkalmi művészet a nyomtatványokon 175-185
„A realizmus megjelenését ott várhatjuk legelőbb, ahol a legkevesebb volt a tradíciókból eredő kötöttség: a tájfestészetben, grafikában és populáris műfajokban, s nehezebben vagy egyáltalán nem érvényesült a figurális műfajokban, különösképp azokban nem, amelyek szoros összefüggésben álltak a kor hivatalos, akadémiai normáival, így a história műfajában sem. Ami a figurális kompozíciók közül mindinkább befolyása alá került, az a zsáner" - írja Sinkó Katalin. 7 Kortárs és időtlen eme konzekvens elkülönítése az érzéki hatásra való törekvésnek és a prüdériának egyként megfelelt. A lenge perszonifikációk bizton nem vonatkoztak a tisztesen öltözött jelenre. Kizárólag a szórakoztató intézmények nyomtatványai lazítanak ezeken az elveken. A Korona Kávéház személyzetének 1877-es újévi üdvözlőkártyáját (5. kép, kat. 2.3.31.) Botticelli Vénuszának a XIX. századi szépségeszmény szerint átrajzolt, molett alakja díszíti. Hátterét nem a tenger, hanem a teljes alakot körülölelő kagyló adja, hajzuhatag helyett válláról leomló lepel takarja ágyékát. Az idézet nyilván nemcsak a sokszoros közvetítés során módosult. A természeti környezet helyett zárt térbe komponált, kacéran félrepislantó pongyolás hölgy a kávéház személyzetének mondén üdvözlete. Ezzel szemben az 1872-ben kiadott Első Magyar Kiházasítási Részvény-Társulat IdeiglenesRészjegyén (6. kép, kat. 2.4.12.) a lap tetején fölmutatott kiházasítandó leány virágokkal és szőlőlevelekkel övezett arcképe a ruhakivágásnál véget ér. A női testre a keret jobb szélén az alig kivehető mitológiai jelenettel díszített váza - a nő és a váza archetipikus megfeleltetése által - csak közvetve utal. A kéményseprő legények évről évre hasonló formátumban kiadott újévi üdvözletei Szent Flórián alakjával és égő városrészletek bemutatásával ajánlják szolgálataikat. Az 1873-as évre küldött, Budán, Adamasky Józsefnél nyomtatott üdvözleten (7. kép) még a Szent Flórián szobrát támasztó puttók is fejük búbjáig kémény seprő-viseletet hordanak. Az ábrázolás konkrét terétől eltávolodva azonban, a lap tetején az évszámra könyöklő istennők plasztikusan formált idomokat fednek föl. A reális és allegorizáló jelenetek keretekkel rekesztett együttesei a század végéig hasonló felfogásban kerülnek a nyomtatványokra. Az allegóriák csak a szecesszió kevésbé szublimált erotikakultuszával lépnek át a kortárs ábrázolásokba. A polgári önszerveződés testületei tevékenységüket teátrális beállításokban részletezték és méltatták nyomtatványaikon. A jótékonysági és kulturális egyletek tagsági bizonyítványait, okleveleit a korszak neves művészeivel rajzoltatták. Ezek a lapok rendszerint szignáltak, míg a kevésbé reprezentációs igényű nyomtatványokon csak a kiadó neve szerepel. A zenedei és hangászegyletek okleveleit hagyományosan a Rohn és Grund cég készítette. A budai dalárda tagsági oklevele 1868-ból (8. kép) a lap szélein színpadi fellépéskor és kiránduláskor is megörökítette a csak férfiakból álló dalolókat. A lap tetején ellenben az égi vegyes kart valódi bacchanália kíséri. A színpadi jelenet fölött trónoló kibontott hajú Buda-allegória patrónusként ajánlja az egyletet az égieket vezető Géniusz felé. A betegápolás, segélyezés és temetkezés egyletei ritkábban alkalmaznak allegóriákat, inkább a tevékenységi kör zsánerszerű részletezésével hatnak. A kereteken általában beteget teli bukszával látogató, özvegyeket és árvákat gyámolító, halottas kocsit kísérő egyletieket mutatnak be az apró jelenetek. A jótékonyság és bőkezűség erényeinek elvont ábrázolásánál - pénzgyűjtő egyletről lévén szó - nyilván fontosabb volt a kézzelfogható előnyök propagálása. A felekezeti jótékonysági egyletek esetében ez az allegóriáktól való tartózkodás még egyértelműbb (9. kép, kat. 2.4.16.). A gyászjelentések formátuma és kliséi - a fekete keretelés és a gyásztoposzok valamelyike (fűzfa, lefelé fordított fáklya, mákgubó stb.) a fejlécen - a múlt század közepére egységesültek. A halálozási értesítések keretváltozatai több éven át ismétlődnek, a megrendelő már ekkor is albumból választhatott a biankó lapok közül. 183