Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)
Hanák Péter: Hogyan lett Budapest főváros a török uralom után? 13-14
HANÁK PÉTER HOGYAN LETT BUDAPEST FŐVÁROS A TÖRÖK URALOM UTÁN? In memóriám... Ez egyáltalán nem magától értetődő kérdés, mert Párizst a Bourbonok tették naggyá, Bécset a Habsburgok, és Róma, Torino vagy Berlin is a fejedelmi abszolutizmus terméke. Magyarország esetében viszont a fejedelmi abszolutizmus Bécshez húzott, és Magyarországot - legalábbis II. Józsefig - inkább elnyomta, mint segítette. Lényegében Budapest az a főváros Európában, amelyet nem a fejedelmi abszolutizmus, nem az uralkodói hatalom teremtett meg és segített, hanem éppen annak ellenében jött létre, és szerezte vissza fővárosi jogát. Ez nagyon fontos, mert épp ez az oppozíció adta meg Budapest vitalitásának egyik forrását. Ezt örökölte a város saját polgárságától a XIV-XV. századtól kezdve, és vitte tovább a XVIII. és XIX. századba. Sőt minden további kormánynak is számolnia kell azzal, hogy Budapest maga az oppozíció. Másodszor: ennek a városnak hihetetlen a vitalitása. Ott van például Prága. Fennállása óta egyetlenegyszer sem rombolták le totálisan. Hogy ez hogyan történhetett meg egy közép-európai várossal? Hát úgy, hogy iszonyatos szerencséje volt. Budát és Pestet viszont a tatárok, a törökök meg a keresztény felszabadító hadak - mert a felszabadítók mindig lerombolják Budapestet, mi így szoktunk felszabadulni - rombolták le, aztán jött a második világháború, majd 1956. Középeurópai várost soha ennyiszer nem tettek tönkre, de mindannyiszor talpra állt. És a harmadik vonása, melynek révén mindig talpra tud állni, sőt sokszor utol is éri Bécset, az életképessége, a hihetetlen találékonysága. Sokkal több itt az invenció, mint bármely más városban. Ennek biztosan nagyon sok oka van. Én csak egyetlenegyet mondanék, hogy ez a város szociálisan és etnikailag is szerencsés kombináció. Szociálisan azért, mert ezt a várost a magyar önállóság jelképének tartják: Buda és Pest nemzeti szimbólum, ezért a nemesség szereti ezt a várost. Az arisztokrácia beköltözése megindul a XVIII. század második felétől, itt vannak a nyitott szívű, nyitott szemű Zichyek, Orczyak, Károlyiak, akik sok mindent alapítanak a városban és a város környékén. Itt van tehát egy liberális, haladó, európai szellemű nemesség. Másodszor itt van a vállalkozó polgárság, amely kezdetben szász németekből, külső németekből kerül ki, aztán jönnek a görögök, a szerb kereskedők, majd a zsidó polgárság. Őket ugyan sokáig nem engedték be, de azért valahogy beszivárogtak: részben Újpestre települtek, de Óbudán is óriási zsidó település volt. Tehát tulajdonképpen azt játsszák, hogy Budapest külterületéről jönnek be. És a vállalkozó polgárságnak nálunk az a nagy előnye, hogy nem mindig tud beolvadni a nemességbe, mint ahogy számos más országban a XVI-XVII. században beolvadt. Jórészt megmarad vállalkozó polgárnak, így alakul ki tehát a szociális összetétel. A nemzetiségi összetételben pedig legalábbis három elemnek van szerepe. A német polgárnak, kereskedőnek, iparosnak, a politikailag kitűnő és Béccsel szemben helytállni tudó nemességnek és az üzlethez értő zsidóságnak olyan kombinációja jött itt létre, amilyet semelyik közép-európai város nem produkált. Ezt az együttest aztán szétdúlta az I. világháború és Közép-Európa fölbomlása, de ez már más kérdés. Végül az utolsó megjegyzésem: miért volt jó ez a kombináció? Nos, Budapest egyesítése előtt és után is az a kérdés merült fel, hogy milyen szellemben építsék tovább a várost. Mi legyen a példakép? Három álláspont alakult ki. Az egyiket Andrássy Gyula, valamint Podmaniczky Frigyes és köre képviselte: szerintük Párizst kell mintaképül választani, Haussmann Párizsát, tehát nagy bul13