Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A magyar művészet az 1873-as bécsi világkiállítás tükrében 127-146

Természetesen az eleve kijelölteken és dotáltakon túl az egész magyar művésztársadalom készülődik. Orlai Pétries Soma (1822-1880) Petőfi életéből tervezte jelenetek megfestését, de ő hiányzik a kiállítók közül. A tájképfestők - Keleti Gusztáv, Mészöly Géza (1844-1887) - is munkálkodnak, valamint Ligeti Antal (1823-1890) Libanonról, kedvenc vidékéről fest egy kompozíciót, „ama régi sírokkal, amelyekről azt tartják, hogy föníciaiak".

24 Szeptember végén Trefort meghirdette a második állami pályázatot történelmi képekre, 200 arany fődíjjal - amelyek középületek „beldíszítésére" szolgálhatnak - és a kiírásban jelzi, hogy a sikeres darabokat ki fogják állítani Bécsben.

25 A kiírás oka talányos, Hegedűs forszírozása nem tűnik elegendő oknak. Vagy elégedetlenek voltak az addigi anyaggal, vagy az anyagi lehetőségek kibővítése volt a szándék, hisz Székely Bertalan (1835-1910) és Than Mór (1828-1899) az 1870es pályázaton szerepelt témáikat nyújtották be, amelyek kivitelezésére 1872 nyarán már hivatalos megrendelést kaptak. A három éven át zajló két pályázatból végül is öt reprezentatív históriai kompozíció került a világtárlatra.

26 A többi mű különböző forrásokból származott. A Nemzeti Múzeum Képcsarnokából, a Képzőművészeti Társulat és az Akadémia tulajdonából. A zsűri több év anyagából válogatott, törekedve arra, hogy minél teljesebb képet adjanak a magyar művészetről.

27 Ezeket egészítette ki a művészek által 1873 tavaszára beküldött anyag, egyeseket ezek közül a Képzőművészeti Társulat márciusi tárlatán bemutattak.

2X Több meg nem valósult terv is volt.

29 Április 29-én megindult a Képes Kiállítási Lapok

30 Steinacker Ödön szerkesztésében, amelyet a beharangozó szerint azért indítottak, hogy „...Magyarországnak szellemi képviselete legyen, és ne maradjon a többi nemzet mögött", ha már „...a szabad fejlődés alapját, ...az önállóságot" visszaszereztük.

31 Ettől kezdve az eseményekről rendszeres a tájékoztatás, ezen belül a képzőművészeti híreket kiemelve kezelték. 1873 tavaszán Bécsben már állnak a világtárlat főbb épületei. A pesti sajtó lelkesen közli a kiállítási palota főbejáratát képező diadalív rajzát, amelyen gazdag allegorikus díszítés látható, és részletesen ismerteti a programját. Ennek oka a bejárat melletti két hatalmas szobor, amelyek Ausztria és Hungária megszemélyesítői.

32 Mi más ez, ha nem annak elismerése a világ előtt, hogy a Monarchia két vezető hatalma egyenrangú? Sajnos a készülő magyar pavilonról mint esztétikai jelenségről nem jók a hírek. Porzó tudósításában „czigányország császárának trónterme"-ként ír róla.

33 Az előkészületek nem merültek ki a tárgyak begyűjtésében. Pest város tanácsa például áprilisban határozatot hozott, hogy a bécsi világkiállítás alkalmából Pestre várható idegenek méltó fogadtatása érdekében a várost tisztító munkaerő megkétszerezendő.

34 Továbbá intézkedtek, hogy a kiállítás időtartama alatt a Nemzeti Múzeum végig tartson nyitva. A VILÁGTÁRLAT A rendezvényt 1873. május l-jén nyitotta meg I. Ferenc József császár és magyar király Európa fejedelmeinek és más nagy embereinek jelenlétében. A pavilonok a Duna mentén, a Práter mellett épültek fel,

35 4700 kiállító jelent meg Európa, Ázsia, Afrika és Észak-Amerika népeiből. A képzőművészeti anyagot nagy várakozás előzte meg, míg május 8-án őfelsége megnyitotta a „művészetnek emelt templomot" is. Az osztrák osztályt - amely teljesen kész volt - a császár „különös figyelemmel nézte meg". A művészetek pavilonja párhuzamosan helyezkedett el az Iparpalota keresztcsarnokaival, mérete 205 mx m volt. Környezetét a legszebbnek ítélték a kiállítás területén. Középső reprezentatív előcsarnoka mellett jobbra és balra húzódtak a kiállítótermek, jobbra elöl együtt az osztrák, a német és a hozzájuk képest kicsi magyar rész. Átellenben volt a 130