Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)
TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A magyar művészet az 1873-as bécsi világkiállítás tükrében 127-146
egész konstrukció eszmei alapja, kifejezve azt, hogy Magyarország a kereszténység felvétele óta Európa művelt nemzeteinek közösségébe tartozik, az István lovaggá ütése téma pedig a nyugati értékek elfogadását jelezte. A Habsburg-ház és a magyarság kapcsolatára utalt a Morvamezei győzelem. Az üzenet itt is nyilvánvaló, e csatában a magyar sereg biztosította a győzelmet a cseh Ottokár fölött, és a történészek szerint a Habsburgoknak itt és ekkor nyílt lehetőségük arra, hogy a térség vezető dinasztiájává emelkedjenek. Különösen fontosnak tűnik az összeállításban Bethlen figurája, akit a magyar történelmi festészet témakészlet-hagyománya szerint tudósai közt kívántak látni, a kiírás még az ábrázolandó tudósokat is megjelölte. Ám a magyar kultúra pártfogójának szerepén túl a Habsburgokkal állandóan küzdő, majd a nemzet jogainak biztosítása után békéket kötő erdélyi fejedelem Deák előképeként is felfogható. Végül a Nagy Lajos Visegrádon külföldi követeket fogad című históriai tájkép lett volna hivatott az ország hajdani nagyságára emlékeztetni. Ez és a Szent István magára veszi a keresztségét nem készült el, de a Nemzeti Múzeum falképsorozatának programjában mindkettő megjelenik majd, és mivel a falképek készülő kartonjait Bécsben bemutatták, mégiscsak ott lebegett a tárlaton Eötvös szelleme. A kiállítási anyag végleges összeállítása Trefort Ágoston égisze alatt történt, minek során a koncepció módosult, amennyiben a magyar szabadságküzdelmekre emlékeztető ellenzéki fogantatású témák és hősök is megjelentek Bécsben. A Képzőművészeti Társulat 1871-ben küldte szét felhívását azon művészeknek, akiket elvárt a kiállításra. 16 Az első hír, amelyből arról értesülünk, hogy Bécsre készül a magyar művészvilág, Izsó Miklósról (1831-1875) jelent meg, aki ekkor egy nagyobb méretű népi zsáner mintázását kezdte el, „... amely hosszabb időt vesz igénybe". 17 1871. december 17-én zajlott le az első ülés a Hungária szállodában, amelyen mind a központi (művészek, műbarátok, intézeti igazgatók, politikailap-szerkesztők), mind a vidéki bizottság (gyárnokok, földbirtokosok, kereskedők) tagjai részt vettek. Ezután Telepy kiterjedt levelezést folytatott a meghívott mesterekkel. Munkácsy Mihály (1844-1900) fennmaradt válaszlevelei arról tanúskodnak, hogy az egész magyar művésztársadalom nagy jelentőséget tulajdonított az eseménynek. 18 Á munkálatok 1872 nyarán lendültek neki. Az építészeti anyagról részben a főváros gondoskodott. Az építészeti osztály bizottsága felkérte a főváros közgyűlését, hogy az 1862-től épült középületek és magánházak terveit engedjék át a kiállításra. 19 Kinevezték a képzőművészeti rész szakbiztosát is a 39 éves Keleti Gusztáv (1834-1902), az újonnan létesült budapesti Országos Mintarajz Tanoda szervezője és igazgatója személyében. 20 Keleti ezután évtizedeken át kezében tartja majd a magyar művészet külföldön való megjelenésének ügyét. Szerepe ambivalens, tudása biztos szakmai színvonalat garantált, és úgy tűnik, mint az első felsőfokú képzőművészeti iskola fejének, szívügye volt a fiatalok szerepeltetése, akik feltűnően bő lehetőséget kaptak a tárlaton, de konzervativizmusa - mint ismeretes - a kiállítás után jelentős károkat okozott. 21 Ekkor már „... festészeink készülnek a világkiállításra" - olvasni a pesti sajtóban. Úgy tűnik, a kultuszkormányzat minden lehetőséget felhasznált arra, hogy méltón és időben felkészüljön. A művészet támogatására évenként megszavazott állami pénzalapból 1872-ben több reménybeli kiállítónak juttattak. Az OKT olyan művek készítésére adott állami megbízást, amelyeket Bécsben kívántak szerepeltetni, valamint az éves ösztöndíjakat is erre figyelve osztotta ki Hegedűs Lajos, aki Eötvös kezdeményezéseinek beteljesítésén fáradozott, a bécsi kollekció előteremtéséhez ismételt történelmikép pályázatot javasolt. 22 Döntött a kormány az 1872—73-as képzőművészeti ösztöndíjról is, amelyet a később nagy tekintélyű művészettörténész, a 26 éves Pasteiner Gyula budai gimnáziumi tanár kapott meg, hogy az itáliai reneszánsz művészetet tanulmányozza. A Pesti Napid művészeti tudósítójának kérte fel a díjazottat, akinek művészeti írásai ekkortól olvashatók a lapban. 23 129
