Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

. kép. Ifj. Dávid Károly-Fecskés Tibor-Harmos Zoltán-Borosnyay Pál 78 ezres stadionterve (1953 február) Halász 1,1953.344. leshez, pihenéshez való jogát." A Makarcev-féle javaslatokat végül nem valósították meg, a tömegünnepély szereplői, akik augusztusban minden nap a gyepszőnyegen gyakoroltak, kevésbé invenciózus koreográfiát követő tornagyakorlatokkal és élőképekkel készültek az avatóünnepre.

226 Augusztus 20-án először teltek meg a Népstadion lelátói. A reggeli kilenc órakor kezdődő megnyitó ünnepségre nyolcvanezer néző kapott jegyet. A meghívottak között ott voltak a stadion tervezői és kivitelezői - közülük többen kitüntetést is átvehettek -, a 154 sztahanovista építőmunkás és - Hajós Alfréd. A politikai vezetőség a díszpáholyból integetett, ahol - a béketábor protokolljának nagyobb dicséretére -a megnyitón részt vevő Avery Brundage NOB-elnöknek már nem jutott hely. A díszfelvonulást követően Hegyi Gyula ünnepi beszédében megemlékezett a stadion felépítését évtizedeken át halogató, „népnyúzó fasiszta kormányokról" és az országépítő MDP-ről, majd Dávid Károly és Lachner Lajos a Stadionépítő Vállalat igazgatója végre átadhatta a stadiont „a magyar sportolóknak, a magyar dolgozóknak". Csermák József kalapácsvető olimpiai bajnok felvonta a magyar lobogót, majd a kórus elénekelte a békeindulót. Tömeggyakorlatok következtek ezután, összesen mintegy tízezer résztvevővel. Először gyerekek léptek színre, s miután bravúros tornamutatványaikat előadták, nagy zsivajjal mindnyájan megtalálták helyüket „A békéért harcolunk" élő feliratban. Azután sportolók tartottak bemutatót, majd ötszáz népi táncos szórakoztatta a közönséget, végül a közös formagyakorlatok záróképén kirajzolódott az élő mondat: „Éljen a párt!". A déli szünetet követően már a sporté volt a főszerep. Délután a magyar atlétikai válogatott hetvenezer néző előtt fölényesen legyőzte okosan megválasztott ellenfelét: Norvégiát. A legnagyobb várakozás - és reménykedés - a délután 5-kor kezdődő futballmérkőzést kísérte, ahol a Honvéd a moszkvai Szpartakot fogadta. A lelátókon ismét nyolcvanezer ember szurkolt a magyaroknak, a Népstadion első és a félidő egyetlen gólját mégis a szovjetek lőtték. A második játékrészben aztán a Honvéd hamar megjavította a közönség hangulatát és végül 3:2-re a mérkőzést is megnyerte. A nagy mérkőzés után, félig már szürkületben, két magyar női kézilabda-válogatott játszott nagypályás bemutató mérkőzést.

227 EPILÓGUS A Népstadion megnyitása feletti öröm egy ideig feledtette a nehézségeket. Az ünneplés múltával azonban a gondok ismét a felszínre kerültek. Az építés teljes költsége hivatalos adatok szerint 148 millió forint volt, a valóságban ennél valószínűleg jóval több. A pálya világítását sem szerelték be - erre 1959-ig kellett várni. Hiányzott még húsz pilon - 24 szektorban kb. 22 ezer ülőhely - és nyolc emelet az öltöző69