Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

29. kép. Ifj. Dávid Károly-Fecskés Tibor-Harmos Zoltán százezres stadionja külön nagy- és kistribünnel (1950. augusztus) Halászi, 1953. 342. ez még a legderúlátóbbak előtt is világossá tette, hogy a remények ellenére az 1949. augusztusi főiskolai világbajnokságot mégsem lehet a negyvenezres stadionban megrendezni.

202 Eközben javában folyt az első ötéves terv politikai előkészítése. Az MDP Központi Vezetősége április elején határozatot hozott a hetvenezres Népstadion felépítéséről. Ezt a döntést a Gerő Ernő államminiszter által 1949. december 5-én az országgyűlés elé terjesztett, az ötéves tervről szóló törvényjavaslat változatlan formában tartalmazta. A képviselők az akkori szokásoknak megfelelően nem szálltak vitába az előterjesztéssel, és hat nappal később mintaszerűen meg is szavazták az ötéves tervről rendelkező 1949. évi XXV. törvényt. Ebben a III. fejezet 48. szakaszának 2. pontja kimondta, hogy „1952-re be kell fejezni a 70 ezer néző befogadóképességű budapesti népstadion építését".

203 Az építészek 1950 februárjára végre elkészítették azt a tervfeladatot, amely már a „felépíthetőség szempontjából is reális alapokon nyugodott". Tizenkilenc hónappal a kivitelezési munkálatok megkezdése után ennek legfőbb ideje volt. Az építők már több panaszos levelet is eljuttattak a beruházóhoz, mivel a tervek hiánya hátráltatta munkájukat. A földkiemelés, a körtöltés emelése és a két és fél méterre süllyesztett pályatükör elegyengetése már az építők mögött volt, és 1949 nyarán a gyepesítés is megkezdődött. (A stadion építésében, szervezett program keretében, az augusztusi budapesti világifjúsági találkozóra összegyűlt fiatalok is részt vettek, jóllehet a balesettől és kártevéstől egyaránt rettegő munkavezetők csak a küzdőtéri humusz terítését merték rájuk bízni.) Lényegében minden olyan munka elkészült, amit a szorosan vett vasbeton-építési terv nélkül el lehetett végezni. A Dávid, Fecskés és Hannos által jegyzett terven a földsánctribün fölé a nyugati oldalon kétszintes, 16 pilonos nagylelátó került (28. kép). A körlelátó felső teraszához és innen az álló- és ülőhelyeihez rámpák vezettek fel, a 31 méter magas óriástribün ülőhelyeit pedig a tizenhat pilonba épített lépcsőházakon keresztül lehetett megközelíteni. Az összesen hetvenezer nézőt befogadó lelátók töltése tehát mindig fentről lefelé, kiürítése pedig lentről felfelé történt, ami a távozó tömeg mozgását és eloszlását segített egyenletesebbé tenni. A díszpáholy a földlelátó nyugati oldalának közepén, a futballpálya felezővonalánál állt, míg a tudósítói állások a szemközti oldalon kaptak helyet.

204 E tervben végre találkozott a tervezők és az illetékesek ízlése. Dönteni kellett viszont az építkezés költségvetéséről és határidejéről. Az Országos Tervhivatalban úgy vélték, hogy a korábbi elképzeléseknek megfelelően egyelőre csak a stadion negyvenezres körlelátóját építsék meg, s a második ütemet csak akkor fejezzék be, amikor a tömegközlekedési problémákat - további 20-40 millió forintos beraházás63