Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

26. kép. Janáky István-Rimanóczy Gyula-Jánossy György ellenterve (1948. december) Halász 1. 1953. 340. Építéstudományi Intézet, majd az ebből kiváló Magasépítési Tervező Intézet, a Lakóépület Tervező Iroda, a Városépítési Tervező Iroda és a Középület Tervező Vállalat kebelén belül folyt. A kivitelezés műszaki ellenőrzését az öt esztendő alatt végig Rimaszéky Béla végezte. Az építők tehát 1948 júliusában megkezdték a kitűzés és a küzdőtéri földkiemelés munkálatait. Ez egyben rögzítette is a stadion tájolását és belső méreteit, de az épület szerkezeti és architektonikus megoldásai számára bizonyos játékteret is hagyott. Erre egyébként szükség is volt, hiszen az építkezésről oly hirtelen döntöttek, hogy eleinte csupán a legegyszerűbb vázlattervek álltak készen. A végleges tervek hiánya egyszerre járt szerencsés és kevésbé szerencsés következményekkel. Kedvezett a tervező építészeknek, amennyiben a tribünök méreteire és elhelyezésére vonatkozó új ötleteiket - természetesen nem korlátlanul - a földmunkák kezdeti szakaszában viszonylag könnyen érvényesíthették. Nagyon zavarta ellenben a kivitelezőket, akik éveken keresztül tervtöredékek alapján, sokszor csak egészen rövid előretekintéssel voltak kénytelenek elvégezni az egyes munkafolyamatokat. Még inkább nehezítette a helyzetet, hogy nem csupán az építészek, hanem olykor a politika is menet közben változtatott a terveken. Mindez azt eredményezte, hogy az építkezés során - amely sokáig építési engedély és hatósági jóváhagyás nélkül folyt - számos alkalommal feszültség keletkezett a tervezők, a kivitelezők és a beruházó között. Ez mély sebeket ejtett a stadionépítők lelkén, ugyanakkor fölöslegesen hátráltatta a munkát. Pedig gond enélkül is volt épp elég. Magyarországon korábban nem volt ekkora vasbeton-építési beruházás, így a stadionépítők mind a tervezés, mind a kivitelezés során számos új problémával találták szembe ma60