Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

KRÓNIKA - K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum működése (1935-1946) 273-303

A múzeumi szervezet alkalmazottainak egy része a munkahelyén vészelte át az ostromot, s annak végeztével azonnal megkezdték a helyreállítást. Másik része az ostrom után hamarosan jelentkezett az elérhető részlegnél, s ott kaptak beosztást. Az ostrom alatt és után a múzeum védelmében, a romeltakarításban és egyéb tevékenységben kitűnt dolgozókat Nagy Lajos jutalomra terjesztette fel. Vas Zoltán polgármester 27 000 pengő jutalmat rendelt el számukra.

153 Az alkalmazottak egészségi állapota, a közellátási nehézségek miatt Nagy Lajos már februárban - a tanács ebédeltetési akciója keretében - étkeztetést kért a Központi Igazgatóság és a Régészeti és Ásatási Intézet, valamint a Fővárosi Képtár 26 dolgozója számára. Kérésének indoklása érzékelteti az akkori állapotokat: „odaadó munkásságot fejtenek ki, hogy e nagy területen a romokat eltakarítsák, a környező járdát és utcarészt kitakarítsák, a termeket a befolyó hóiétól való beázástól megmentsék, a padlásról az omladékot eltávolítsák stb. Ezt az erős testi munkát igénylő tevékenységet a pincelakásban leromlott szervezetek csak valamelyes táplálkozás mellett képesek elvégezni, ami legtöbbjüknél ellátatlanságuk miatt nincs biztosítva."

154 Március 28-án, a Schoen Arnoldhoz küldött levelében írta: „Az ellátásunk gyenge. Jegyre kapunk naponta egy kis tányér levest egy darab kenyérrel. A többit magunknak kell megszerezni feketén. Fő táplálék a burgonya ... Egy-két munkás vidékre utazott ennivalóért ..."

155 Az augusztusijelentésben olvassuk: „1 tisztviselőt és esetenként a munkásokat az összes múzeumok élelemszerzési ügyei kötik le".

156 Májusban a Közellátási Kormánybiztossághoz küldött levelében a 60 fő alkalmazott és 172 családtag számára húskonzervek, júniusban élelmiszer-pótadagok kiutalását kérte.

157 A polgármestert pedig kérte, hogy a Városházán működő étkeztetésben részesítse a múzeum dolgozóit.

158 Munkabérfizetés ügyében Nagy Lajos már márciusban a tanácshoz fordult. A helyzet érzékeltetésére közölte, hogy pl. a Kiscelli Múzeum dolgozói, akik „rendkívül nehéz viszonyok között úgyszólván pénz és élelem híján teljesítik szolgálatukat", decemberben kaptak utoljára fizetést.

159 A polgármester válaszában megígérte, hogy július 15-ig a tanács minden tartozását kifizeti alkalmazottainak, addig pedig 1000 pengő előleget kap az, aki januártól márciusig legalább 40 napot dolgozott.

160 Ugyanakkor május folyamán a polgármesternek jelenteni kellett a fölösleges dolgozókat, akiket más munkahelyre oszthatnak be. Nagy Lajos közölte, hogy 1 kezelő kivételével a teljes állományra szükség van.

161 Nagy Lajos az 1945. június 8-án, a múzeum helyzetéről polgármesteri rendeletre benyújtott jelentésében 1 fő tudományos tisztviselő (nyilvánvalóan Garády Sándor pótlására), a Központi Igazgatóságra 1 számvevőségi tisztviselő, 1 altiszt, a Régészeti és Ásatási Intézethez 1 számtiszt és idegen nyelveket ismerő gépírónő, a Középkori Múzeumhoz 1 fő alkalmazott felvételét kérte. Ugyancsak szükségesnek látta - a már régebben felvetett tervének megfelelően - egy központi konzerválóműhely felállítását.

162 Válaszul, a háborúban eltűnt alkalmazottak pótlására, mindössze 2 hivatalnokot kapott a múzeum.

163 Nagy Lajos a létszámot azért akarta gyarapítani, mert a muzeológiai feladatok az épületbontások következtében szinte kétszeresen megnövekedtek.

164 Az élet megindulását jelzi, hogy a háború előtti évekhez hasonlóan, a tanács által - a hozzá tartozó intézmények, hivatalok számára - szervezett díjmentes, de mukaidőn túl tartott nyelvtanfolyamok ismét megkezdődtek, amelyekre a múzeum dolgozói közül is sokan jelentkeztek (a nyelvek között az orosz is szerepelt). Ugyancsak jelentkezni lehetett külföldi ösztöndíjakra is.

165 1945 nyarán, rendelet értelmében, a Fővárosi Múzeum alkalmazottainak is meg kellett jelenniük a Városházán az igazolóbizottság előtt, amely azt vizsgálta, hogy a közalkalmazottak magatartása az előző években sértette-e a magyar nép érdekeit (tagja volt-e fasiszta pártnak, ilyet támogatott-e, működését helyeselte-e, a háborúba belépés vagy részvétel mellett fejtett-e ki propagandát stb.). A múzeum dolgozói közül 1 „kezelő" beosztásban lévő alkalmazottat bocsátottak el ilyen vétségek miatt.

166 A belső helyreállítási és gyűjteményrendezési, revíziós munkák mellett nagy feladatot jelentett a romos épületek bontása, romeltakarítás során előkerülő emlékek mentése. Nagy Lajos így írt erről: „Nagy feladatot ró a múzeumra az elpusztult régi városrészekben folytatandó állandó régészeti kutatás. A házak pusztulása következtében most alkalom nyílik a falak és átépítések szakszerű vizsgálatára. Az eddigi kutatások különösen a vár területén kiváló eredményeket hoztak." A tanács a vár középkori maradványai288