Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

KRÓNIKA - K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum működése (1935-1946) 273-303

K. VEGHKATALIN A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE (1935-1946) Az alábbi munka folytatása az 1988-ban megjelent A Budapesti Történeti Múzeum első fél évszázada, 1887-1938 című tanulmánynak. Az eseményeket 1935-től tárgyaljuk, mivel az említett - Kuzsinszky Bálint emlékének ajánlott - feldolgozásba nem illeszkedett a Kuzsinszky visszavonulása utáni időszak részletes tárgyalása.' A FŐVÁROSI MÚZEUM MŰKÖDÉSE HORVÁTH HENRIK IGAZGATÓSÁGA ALATT (1935-1941) A Fővárosi Múzeum megszervezőjét és első igazgatóját, Kuzsinszky Bálintot - Csánki Dénesnek, a Szépművészeti Múzeum későbbi főigazgatójának alig féléves igazgatói működése után - 1935. július 10-től Horváth Henrik követte a múzeumi szervezet irányításában. Ekkor az Aquincumi Múzeum és a városligeti épületben levő újkori gyűjtemények mellett már működött a Középkori Kőemléktár a Halászbástyán (1932-től), a Károlyi-palotában pedig a Fővárosi Képtár (1933-tól). Az Aquincumi Múzeum vezetését még Kuzsinszky Bálint látta el, de az ásatások és az általános régészeti ügyek irányítását már Nagy Lajos, a Fővárosi Képtár vezetését pedig Kopp Jenő. Horváth Henrik központi igazgatói teendői mellett tovább irányította a Történeti Múzeumnak nevezett városligeti részleget és a Középkori Kőemléktárat. Horváth Henrik, Kuzsinszky Bálint tanítványa, 1922. január 21-én került a Fővárosi Múzeumhoz, a városligeti részlegbe.

2 1888. április 3-án született a Brassó megyei Szászhermányban. A brassói gimnáziumban tanult, majd a lipcsei és a bécsi egyetemen művészettörténetet és régészetet hallgatott. Budapesten doktorált művészettörténetből, ókori régészetből és a keleti népek történetéből. Az első világháborút végigharcolta. A főváros tanácsa Kuzsinszky Bálint javaslatára alkalmazta a Fővárosi Múzeumban. 1930-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárrá habilitálta, s 1937-ben az egyetem nyilvános rendkívüli tanára, majd a Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Tagja volt az Akadémia Régészeti Bizottságának, a Nemzetközi Központi Művészettörténeti Bizottság, valamint az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat választmányának, s levelező tagja volt a Német Régészeti Intézetnek. Gazdag, nemzetközi jelentőségű, művészettörténeti, tudományos munkássága a középkortól a XIX. századig terjed.

3 Szervezői tevékenységének legmaradandóbb eredménye az 1932-ben megnyílt, akkor az újkori történeti részleghez tartozó Középkori Kőemléktár, a mai Középkori Osztály elődje. A kiállítás a faragott köveken és más tárgyakon keresztül a főváros XI-XVII. századi történetét mutatta be. Bevezetőjét Horváth Henrik írta.

4 Rövid központi igazgatósága alatt 1936-ban bezárták a városligeti részleget, és a Schmidt Miksa végrendelete értelmében 1935-ben megkapott kiscelli kastélyba (egykor kolostor és templom) kezdték meg a költözést, amely 1941-ben fejeződött be.

5 A tanács az 1936. április 6-án kelt 261.491. sz. határozatában a Fővárosi Múzeum nevét Székesfővárosi Történeti Múzeumra változtatta.

6 Ugyancsak 1936ban Nagy Lajos - a főváros területén a régészeti kutatások megszervezésére és elvégzésére - a Károlyi273