Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

KRÓNIKA - K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum működése (1935-1946) 273-303

palotában megszervezte a Régészeti és Ásatási Intézetet.

7 Végül Horváth Henrik igazgatósága idején kezdődött a második világháború, amelynek eseményei az intézmény életére, működésére súlyos következménnyel jártak. A Székesfővárosi Történeti Múzeum - amelyet továbbra is inkább Fővárosi Múzeumnak hívtak életében igen jelentős esemény és nagy feladat volt a Schmidt-kastély birtokbavétele; az újkori gyűjtemények számára megfelelő berendezése és a költözés előkészítése. Előbb azonban tatarozni kellett az épületet,

8 és a Schmidt-hagyatéknak a múzeumba nem kerülő részét el kellett szállíttatni. Mindezt hosszasan hátráltatta a hagyatékhoz tartozó ingóságok - az örökös és a főváros közötti megosztásának elhúzódása.

9 Az igazgató közlése szerint a költözés ezért bizonytalan időre halasztódik, amely miatt „a múzeum ... szakemberek és közönség előtt, de még külföldi megítélésben is kényes és ferde megvilágításba került".

10 A múzeum dolgozói mindenesetre készültek a költözésre. Úgy tervezték, hogy amíg erre sor kerül, rendbe hozzák, restaurálják a műtárgyakat, hogy az új helyen azonnal kiállíthatok legyenek. 1939 elejére a tárgyak nagy részét restaurálták." Végre májusban a polgármester elrendelte, hogy a tanácsi XIII. ügyosztály az építkezési munkákról, a helyiségek átalakításáról „összegre való tekintet nélkül, zártkörű versenytárgyalás" útján gondoskodjon, a múzeumtól előzetesen kikérendő szempontok, az idő előrehaladása, a kastély műemlékjellege miatt különös gondosságot igénylő munka figyelembevételével. Hangsúlyozta, hogy először az igazgatósági helyiségeket kell átalakítani, hogy „a költözés és az új berendezés munkája a helyszínről legyen irányítható és ellenőrizhető".

12 A berendezés terveinek elkészítésére kiírt zártkörű pályázat eredményeként Devecska Ferenc iparrajz-iskolai tanárt bízta meg a bútorok elkészítésével. Ezzel egy időben felkérte a kiscelli kastély építészettörténeti kutatására, az Entzenhoffer János építészre vonatkozó levéltári adatok összegyűjtésére dr. Fleischer Gyulát, a bécsi-magyar kultúrintézetek főtitkárát, majd Brandtmayer (Bertalan) Vilmos bölcsészdoktorjelölt foglalkozik a kastély épületének történetével. A kutatások költségeit a polgármester biztosította.

13 Elkészíttette a kastély bútorainak tudományos szakleltárát is, amellyel Mihalik Sándort, az Iparművészeti Múzeum őrét bízta meg.

14 Augusztusra elkészültek a városligeti kiállítás műtárgyainak leszerelésével,

15 azonban a költözés még mindig nem volt lehetséges, s úgy tűnt, hogy hosszabb ideig nem is kerül rá sor, mert tataroztatták a városligeti épületet.

16 Egy tanácsi határozatból kiderül, hogy 1940 februárjában a Schmidt-hagyaték megosztása még mindig nem történt meg, ezért májusban megkezdték bádogtetejének javítását is.

17 A júliusi jelentés szerint a hivatali helyiségek átépítése akkor már befejezéshez közeledett, a költözést azonban továbbra is lehetetlenné tette a termekben felhalmozott Schmidt-hagyaték s ennek bizonytalanjogi helyzete. Pedig „az átköltözés égetően szükséges, a Stefánia úti múzeumépület súlyos megrongáltsága miatt", ugyanis az épület beázott.

18 A tanácsi testület is úgy látta, hogy egyhamar nem kerül sor a költözésre, mert a XI. ügyosztály javaslatot terjesztett be: az Attila utca 2. sz. alatti, a Budai Tornaegylet kiköltözésével felszabadult épületet a múzeum - amíg a kiscelli kastélyba költözik - raktár céljából igénybe veheti. Felkérte a múzeum igazgatóságát, nézze meg a helyiséget, alkalmas-e erre.

19 Azonban hamarosan rendeződtek a jogi kérdések, és végre megkezdődhetett a költözés a kastélyba. Szeptember végére már ott is volt a gyűjtemények kétharmada, amelyet 31 fuvarral szállítottak fel az épületbe. Először a kiállításról leszerelt anyagot, majd a raktáron levőket vitték el.

20 Novemberben befejeződött a gyűjtemények elszállítása, s megkezdték az irodák költöztetését. Az új irodahelyiségek berendezési tervének elkészítésével ismét Devecska Ferencet bízták meg. Megkezdődött a műhelyek (könyvkötő, asztalos, dobozkészítő stb.) berendezése is.

21 A múzeum vezetésének elgondolása szerint a Schmidt-féle bútorgyűjtemény - Schmidt Miksa végrendeletének megfelelően - együtt tartva került a nyugati szárny földszinti helyiségeibe és folyosójára. A keleti szárnyban a múzeum „régi bútoranyaga, illetve egész belső berendezése nyerhet elhelyezést.... Az egész első emeletet a Történeti Múzeum különböző gyűjteményei fogják betölteni, a régi pest-budai iparművészet remekei..." A nyugati szárny helyiségeiben a különböző eseménytörténeti, a két szárnyat összekötő folyosó helyiségeiben pedig a színészettörténeti gyűjteményt, a sportélet és a régi lóversenyek emlékeit helyezték el.

22 274