Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

FORRÁS - Földes Emília: A fővárosi mecenatúra egy fejezete 211-220

FÖLDES EMILIA A FŐVÁROSI MECENATÚRA EGY FEJEZETE ADATOK BENCZÚR GYULA BUDAVÁR VISSZAVÉTELE CÍMŰ FESTMÉNYÉNEK MEGRENDELÉSÉHEZ.' A Fővárosi Képzőművészeti Bizottság

2 hiányosan ránk maradt iratanyagában a Benczúr Gyula Budavár visszavétele

3 című képéhez kapcsolódó dokumentumok a ritka kivételek egyike, amelyek alapján lényegében rekonstruálhatjuk a festmény megrendelésének, illetve elkészültének több mint egy évtizedes történetét. A kompozíciót Buda várának a törököktől 1686. szeptember 2-án történt visszafoglalása kétszázadik évfordulójára rendelték meg, és végül a honfoglalás 1000. évfordulójára rendezett kiállításon mutatták be. Az európai és a magyar történelemben egyaránt jelentős esemény méltó megünneplésének gondolatát - a Történelmi Társulat 1883. április 5-i közgyűlésén -Thaly Kálmán vetette fel: történelmi kiállítás rendezését, a visszafoglalás történetét feldolgozó monográfia megírását és emléktábla felállítását javasolta. Az alig több, mint egy évtizeddel korábban egyesített Budapest lelkesen azonosult a kezdeményezéssel, hisz Buda felszabadítása az „... egész kereszténységre, de kiválóan a hazánkra, nemzetünkre s főleg fővárosunkra nézve örvendetes esemény" volt.

4 A társulati ajánlástól a közgyűlési határozatig vezető hivatali eljárást Gárdonyi Albert már publikálta.

5 Eszerint a társulat elnöksége - a választmány ösztönzésére - 1883. április 24-én tájékoztatta a főváros törvényhatóságát Thaly indítványáról. A beadvány nyomán a közgyűlés 1883. május 2-án felkérte a Képzőművészeti Bizottságot, hogy alaposan tárgyalja meg az ajánlatot, s „mielőbb tüzetes javaslat kíséretében terjessze a közgyűlés elé".

6 A társulati támogatással készült bizottsági tervezet 1883. december 8-ra készült el, s a tanács

7 - egyhangúlag - december 28-án fogadta el.

8 A közgyűlés 1884. január 9-én

9 hozott határozatot a „magyar hősiesség és férfibátorság dicsőségének megünneplése céljából" tervezett ünnepségsorozatról.

10 A kiadások fedezeteként 22 200 forintot állapítottak meg. A program előkészítésére, gondozására a Képzőművészeti Bizottságot jelölték ki, lehetővé téve számukra, hogy a Történelmi Társulat néhány tagját is bevonják munkájukba. A megemlékezés 10 pontba rögzített programtervezete - a társulati ajánláson túl - foglalkozott többek között emlékérem veretesével, szobrok és festmények megrendelésével, népünnepély szervezésével. Témánk szempontjából a tervezet 6. pontja alapvető, miszerint a főváros „Lotharingi Károlynak és Petneházy Dávidnak vagy egy más magyar hősnek arcképeit vagy mellszobrait elkészítteti, esetleg azok helyett a nevezetes eseményt megörökítő más képet festet"

11

. A művek elkészíttetésének keretösszegét 4000 forintban jelölték meg.

12 A Képzőművészeti Bizottság a feladat elvégzésére egy albizottságot hozott létre, amelynek több mint egy évet igénylő előkészítő munkáját - források hiányában - sajnos nem tudjuk rekonstruálni, ám bizonyítható, hogy koncepciójuk 1885. márciusára már megváltozott; ugyanis Gerlóczy Károly alpolgármester, aki egy személyben volt a Képzőművészeti Bizottság és az albizottság elnöke, 1885. március 3-án Benczúr Gyulának levelet írt,

13 amelyben tájékoztatta a főváros szándékáról: a Buda visszafoglalásának 200. évfordulójára tervezett megemlékezések „egyik programmpontját képezi a nagy fontosságú és messzekiható horderejű nevezetes eseményt tárgyazó nagyobb szabású történeti festmény készíttetése".

14 Gerlóczy afelől érdeklődött, vajon Benczúr elfogadná-e a megbízást a kép megfestésére, s ha igen, milyen tiszteletdíj ellenében, és tudná-e vállalni, hogy 1886. július 1-jéig el is készítse, mivel a főváros a festményt az augusztusban nyíló kiállításán szeretné bemutatni. A levél tanúsága szerint a városatyák ek211