Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

A WEISS MANFRED REPÜLŐGÉP- ÉS MOTORGYÁR RT. LÉTREJÖTTE ÉS TEVÉKENYSÉGE AZ 1930-AS ÉVEKBEN Az 1928. június 20-i alapítási tervezet szerint a Weiss család tagjai, valamint a Weiss Manfred Acél- és Fémművei Rt. és a Weiss Manfred Első Magyar Conservgyára és Ercárugyára Rt. részvénytársaságot alapítanak Weiss Manfred Repülőgép- és Motorgyár Rt. néven. Az 1928. július 9-én megtartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének 6. pontja szerint a W. M. Acél­és Fémművei Rt. - az alapítók egyike - a különféle megállapodásokat és szerződéseket már az alakítan­dó „Weiss Manfred Repülőgép- és Motorgyár Rt." nevében és részére kötötte meg. 10 Minthogy a W. M. Acél- és Fémművei Rt. már 1927 végén már megkezdte a repülőgépsárkányok építését, ezért a W. M. Repülőgép- és Motorgyár Rt. létrehozásával 1928. július 9-én jogilag különvált a repülőgépsárkány, valamint a repülőgépmotorok gyártása. A nyersanyagot, a szerszámokat, a gyártás­hoz szükséges különféle szerszámgépeket, sőt a műhelyeket is a W. M. Acél- és Fémművei Rt. adta. A W. M. új gyára a magyar repülőgyártás bővítésének kezdetét jelentette. 1928-ban több újabb licencszerződés megkötésére került sor. A Bayerische Flugzeugwerke AG-vei a BFW U-12 a és b típusjelzésű repülőgépsárkányok gyártására 1928. szeptember 13-án, majd 1928. ok­tóber l-jén a Siemens und Halske AG-vel a Siemens Sh—10, Sh-11 és Sh-12 típusjelzésű 70-125 LE tel­jesítményű repülőgépmotorok építésére sikerült gyártási szerződéseket kötni." 1932 végén és 1933 elején befejezéshez közeledett az 1927-1928-ban megkötött licencszerződések alapján történő repülőgépsárkányok és repülőgépmotorok építése. A folyamatos munkák fenntartása ér­dekében új repülőgépek kifejlesztése, valamint újabb típusú és nagyobb teljesítményű repülőgépmoto­rok gyártása vált szükségessé. A Légügyi Hivatal ösztönzésére az új repülőgépmotorok gyártásának megindításához jelentékeny beruházásokat eszközölt a cég, amelynek költségeit magára vállalta. így ke­rültek gyártásra a Gnome et Rhone cég K-7, K-9 és K-14 típusjelzésű repülőgépmotorjai 1934-től egyenként 10%-os licencdíj megtérítése ellenében. 12 1933 utolsó hónapjaiban kifejlesztésre kerültek a WM-16 „Budapest K-14" jelzésű nappalibombá­zó-feladatok, majd 1934-ben a WM-16 „Budapest K-9" elnevezésű közelfelderítő feladatok elvégzésé­re szánt repülőgéptípusok. Ezek gyártása 1936 elejére befejeződött. Ezután újabb gépekre megrendelést a cég a Légügyi Hivataltól nem kapott. Egyetlen munka ekkor a K-14 Krsd repülőgépmotor továbbfej­lesztése volt, amelyből 1937 végéig 180 db került legyártásra. A repülőiparnak Darányi Kálmán 1938. március 5-én Győrött megtartott beszéde adott új lendületet, amelyben bejelentette az egymilliárd pengős fegyverkezési programot. Ennek első jelei a hazai repülő­gép- és motorgyártásban 1939-ben jelentkeztek. A MAGYAR REPÜLŐGÉPSZERELVÉNYGYÁR RT. LÉTREJÖTTÉNEK OKAI TÖREKVÉSEK A HAZAI REPÜLÓGÉPGYÁRTÓ-IPAR NÖVELÉSÉRE 1938 augusztusában jugoszláviai Bledben a kisantant államok elismerik Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Ez azt jelentette, hogy az eddig titokban létező légierő nyíltan színre léphetett, valamint erőteljes fejlesztése megkezdődhetett. Az 1938 szeptemberében kiadott harcértékjelentés szerint a ma­gyar légierőnek 206 db harci repülőgépe volt. 13 A géppark harcászati szempontból az akkori követelmé­nyeknek átlagban közepesen megfelelt. Az előzőekben említett 206 db harci repülőgép nagyobbik há­nyada 117 db Németországból vásárolt, de magyar motorral felszerelt géptípus volt, amelyek 1938 első felében került leszállításra. A többi vegyesen olasz és hazai konstrukciójú volt. 1938-ban a németországi repülőgép-beszerzések megszűntek, melynek okai egyrészt politikai termé­szetűek, másrészt műszaki jellegűek voltak. Ezért 1938 közepén a HM úgy döntött, hogy „úgy anyagi, 155

Next

/
Thumbnails
Contents