Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

TÖREKVÉSEK A KATONAI REPÜLÉS ÉS A HAZAI REPÜLŐIPAR ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSÉRE A szövetséges és társult főhatalmak részéről 1922 végén engedélyezett repülési és repülőgép-építési tilalom enyhítése lehetőséget adott arra, hogy Magyarország iskola-repülőgépeket gyártson, illetve használhasson a repülőgép-vezetők gyakorlatban tartása céljából. 1923 közepétől Szegeden megindulhatott a pilótaképzés a volt pilóták gyakorlórepüléseivel párhuzamosan, amely a rejtett katonai repülést is szolgálta. Szegeden 1923 év végéig 1 db iskola-repülőgéppel 180 felszállás történt 20 órai repülési idővel. 1924-ben Szombathelyen és Székesfehérvár-Sóstón is elkezdődtek a gyakorló- és kiképzőrepülések.

4 Nyilvánvalóvá vált, hogy a repülőgépek a kiképzés alatt elhasználódnak, s ezért javításaikat meg kell szervezni. Célszerűnek mutatkozott, hogy úgy a repülőgépsárkány-, mint a repülőgépmotor javítások, valamint az időszakos műszaki ellenőrzések egy helyen történjenek. Ezen célok megvalósítására 1925ben létrehozták Székesfehérvár-Sóstón a M. Kir. Sóstói Gépjavítómuhelyt. A fejlődést jól mutatja az a tény, hogy 1927 szeptemberében már nemcsak javítások és műszaki ellenőrzések történtek, hanem több műhelyben repülőgépvázak, légcsavarok előállítása is folyt.

5 1927. március végén a Szövetséges és Társult Főhatalmak Katonai Ellenőrző Bizottsága beszüntette magyarországi működését. Ezt megelőzőleg a M. Kir. Légügyi Hivatal már 1926 első felében érintkezésbe lépett a Weiss Manfred Acél- és Fémművei Rt.-vel, amely a legalkalmasabbnak látszott, hogy lerakja a repülőgépsárkány és a repülőgépmotor gyártásának alapjait, valamint berendezkedjen arra, hogy adott helyzetben azonnal megkezdhesse a megfelelő típusú iskola-, gyakorló és fegyverekkel felszerelt repülőgépek sorozatgyártását a még ekkor titokban létező légierő részére. A W. M. Acél- és Fémművei Rt. vezetősége fogékonynak mutatkozott a kezdeményezés iránt, s 1926 nyarán tárgyalásokat kezdett az Ernst Heinkel Flugzeugwerke GmbH-vel a Heinkel HD-22 iskolarepülőgép licencének megszerzésére. E tárgyalások eredményesek voltak, így 1926. november 12-i keltezéssel Warnemündéből megérkezett a Heinkel licencmegállapodási tervezete, amely 25 db HD-22 gyártására vonatkozott.

6 Ilyen előkészület után 1927. január 31-én a Kereskedelemügyi Minisztériumban meg is kezdődtek a tárgyalások a W. M. Acél- és Fémművei Rt.-nek a repülőgépgyártásra való berendezkedéséről. Ezen a tárgyaláson a M. Kir. Honvédelmi Minisztérium képviselői is részt vettek. A kereskedelemügyi miniszter 1927. augusztus 31i határozata alapján a W. M. Acél- és Fémművei Rt. 1927. szeptember 14-én megkötötte a licencszerződést a Heinkel céggel. Ezt követően 1927. december végén egy másik licencszerződés megkötésére is sor került. Nevezetesen a Société des Moteurs Gnome et Rhone cégnek az eredetileg a Bristol cég által konstruált kilenchengeres, 380-600 LE teljesítményű Jupiter VI típusú repülőgépmotorjának gyártásáról.

7 1928 elején még az amszterdami Fokker céggel a Fokker CV D és CV E jelzésű repülőgépsárkányok építésére is sikerült licencszerződést kötni. Közben még 1927. novemberben a W. M. Acél- és Fémművei Rt. vezetősége bejelentette a Kereskedelemügyi Minisztériumnak, hogy új részvénytársaságot kíván alapítani, amely a gépkocsi-, traktor- és a repülőgépgyártást fogja végezni.

8 1927. december 22-én kelt leiratában a Kereskedelemügyi Minisztérium tudomásul vette a bejelentést, és egyben közölte a W. M. Acél- és Fémművei Rt. tulajdonosaival és vezetőségével, hogy az alapítani kívánt új részvénytársaság a törvényekben meghatározott állami kedvezményeket megkapja.

9 Ezt követően a W. M. Acél- és Fémínűvei Rt. tulajdonosai megkezdték az előkészületeket a Weiss Manfred Repülőgép- és Motorgyár Rt. megalapítására. 154