Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)
TANULMÁNYOK - Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága 137-152
dolkodásból fakadó világ jelenik meg. Az ornamens absztrakció útján képes az empirikus valóság elemeit saját, öntörvényű világába emelni, s ezáltal a képi ábrázolások közül leginkább elszakadni az egyszerű hétköznapi élettől. Ez magyarázza a vasárnaposok érdeklődését, így Lesznaiét is az ornamens által megfogalmazott művészeti problémák iránt. A harmadik dimenziót nélkülöző ornamens stilizálása, a kör nézetei szerint, megegyezik a meséével. Mese és ornamens egy síkon mozgása, metafizikai szempontból, a keleti művészetet jellemző, korlátlan lélekazonosságot fejezi ki. Az ornamentika tehát, Lukács szíerint, elveszi a dolgok tárgyi voltát, beemeli őket egy magasabb transzcendentális létbe, azaz egy differenciálatlan valóságba. A Lesznai által megkülönböztetett kétféle világkompozíció az arabeszk, ahol minden egyenértékű az isteni térben, és a hierarchikus, architektonikus, ami az emberi lelket mai állapotában uralja - ugyanezt a gondolatot tükrözi. 38 A mágikus erővel bíró ősazonosság ösztönös megértését Lesznai a gyerekeknél és az egyszerű embereknél találta meg. A tapasztalaton túli, „az énség korlátjain kívüli" világhoz a dolgok természettudományos értelmezését nélkülöző ember kerülhet közelebb. Ezért érvényesülhet az ősazonosságot hordozó ornamentika - akár mágikus, akár esztétikai funkciót tölt be - a népi tárgyi kultúra, illetve a népművészet körében. Tulipánfa, 1910-14 Hímzésterv, Hatvani Lajos Múzeum, Hatvan LESZNAI ANNA ÉS A NÉPMŰVÉSZET A századforduló azon korszakok egyike, amely újra „felfedezte" a népművészetet (egyetemes vonatkozásban a törzsi művészet is ideértendő) a képzőművészet és más művészeti műfajok számára. A kiindulópontot a XIX. század második felétől kezdődő, egyre szisztematikusabb gyűjtések jelentették. Az ezek során talált népművészeti alkotásokat az egyetemes művészet részeként kezelték, egyes motívumaik átemelve vagy átírva beépültek a „grand art"-ba. Magyarországon is megfigyelhető egy ilyen irányú törekvés. A hivatalos politika éppúgy, mint maguk a művészek a népművészeti hagyományok felelevenítését, ületve megőrzését szorgalmazták. Lehetséges megoldásként a képzőművészek tervezőmunkába való bevonása, ületve a háziipar támogatása merült fel. Ilyen kezdeményezés volt a gödöllői művésztelep elődje, egy szövő, hímző és bőrmintázó iparművészeti telep. 145
