Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága 137-152

Az 1904-től működő gödöllői művész­telep tagjai közül többen - Körösfői Kriesch Aladár, Zichy István, Juhász Árpád, Undi Mariska, Medgyaszay Ist­ván - rendszeresen járták az országot, sőt bekapcsolódtak a Malonyai Dezső­féle erdélyi gyűjtésbe is. Ezek az utak az egész magyar néphagyomány feltér­képezését és összegyűjtését célozták. Magánszorgalomból Lesznai Anna is részt vett a népművészet „felfedezé­sében". Egyrészt ő maga is gyűjtött szlovák népmeséket, 39 másrészt hímzé­seivel és hímzésterveivel egy élő nép­művészeti hagyományt fordított le egyéni művészi nyelvére. Lesznai Anna kapcsolata a népmű­vészettel gyermekkorához vezet vissza, ekkor tanult meg a mezőkövesdi asszo­nyoktól hímezni. 40 De nemcsak techni­káról és színekről tanult a hímzőasszo­nyoktól, hanem az absztrakt és ábrázo­ló minták „egymásba történő átváltásá­ról", elvont és valós világ kapcsolatá­ról. Lesznainak nem volt szüksége ma­ty óföldi tanulmányútra (1. Undi Maris­ka, Juhász Árpád, Mihály Rezső) ahhoz, hogy megismerje a matyó díszítőművészet kompozíciós törvé­nyeit, szín- és formavilágát. Később ezt a hagyományban kialakult törvényrendszert átformálva szület­tek meg tervei. Ezeket egyrészt ő maga, másrészt megbízott hímzőasszonyok készítették el. Erre utalnak a terveken a színek precíz meghatározását szolgáló számok és szövegek, de Lesznai is megemlékezik er­ről a háziipar és népművészet kapcsolatát bemutató cikkében: „Saját tapasztalatból tudom, hogy oly vi­déken, melyen már a nyomtatott minta majdnem kiszorította a hímzést, újabban, mióta ott terveim nyo­mán dolgozgat az asszonynép, egész érdekes saját rajzú vagy legalább saját ízlésük szerint átalakított dí­szű, hímzett szélű kendőket viselnek a lányok." 41 Kölcsönös egymásra hatás alakult ki alkotóművész és népművészet között. Lesznai azok közé tartozott, akik megértették a népművészet organikusságát, integ­ritását, hogy: „Rajz, szín, technika, anyag, a díszített tárgy maga is, szoros összhangot alkotnak - s bár­mely tényező megbolygatása megbillenti a benső egyensúlyt." 42 Lesznai felismerte az ornamensben rejlő konstruktivitást, absztrahálási lehetőséget, a terv, a kompo­zíció erejét, s élt vele. A hímzőasszonyok magyarázatai, az ornamens elméleti vizsgálatának eredményei, a népi díszítőművészet belső törvényeinek, s alkotó módszerének megismerése lehetővé tette számára, hogy ezeket a tapasztalatokat, olvasmányaival és saját gyakorlatával kiegészítve, a Tervezés művészete címmel tartott előadásaiban 43 összefoglalja. Élete nagy részében az asszonyok és a parasztok által használt mintákat igyekezett tanulmányozni és megérteni. 44 A népművészet szerinte önálló nyelv, melyet meg kell tanulni ahhoz, hogy érthető legyen. Nem egy nemzeti nyelvezet, hanem sokkal inkább egy ideális „eszperantó", melynek mélyen a múltba nyúló, közös gyökerei vannak. A népművészeti alkotások - természet és Isten szimbólumokban kifeje­zett titkos, misztikus erejének hordozóiként - egy hatalmas szellemi rendszer épületének „letöredezett kődarabjai". 45 Véleménye szerint a művészeknek tanulmányozniuk kellene a népművészet egyensúly és Párnaterv, 1908-10 Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan 146

Next

/
Thumbnails
Contents