Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)
TANULMÁNYOK - Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága 137-152
kodott. Visszaálmodta magát abba az ősi világba, mikor az ember együtt élt, illetve egybe tudott olvadni a természettel. Lesznai Anna számára, ahogy Balázs Béla is írta 27 , az élet minden eseménye csoda volt, akárcsak a gyerekeknek. Bármennyire „súlyosodtak a dolgok", ő töretlenül csodálni tudta őket, s ezt sosem nőtte ki, mindig gyermek maradt. Az egész világ egy nagy képeskönyv volt számára, melynek képeit és meséit újraírta varázslatos képzeletével. Lesznai Anna nem megtalálta a meséket, hanem velük, bennük élt, álmai, gondolatai, valósága egy csodálatos mesevilágot formáltak. Akár írt, akár festett vagy hímzett, amit létrehozott, az mind az ember és természet kiegyensúlyozott harmóniáját, egymásba váltódásának lehetőségét ígérte. A mesén keresztül jutott el az édeni lélekazonossághoz, abba a szebb világba, melyet Lukács keresett esszéjében. A mese szigete, Lesznai szavaival, ott fekszik az Óperenciás-tengerben, Csudaország és Emberország határán, ahonnan a mazsolából, kalácsból, szép ruhából, sőt csókból is kifogyott gyerekek hajója már nem tud tovább menni Csudaország felé. „Olyan volt ennek a szigetnek a természete, hogy mikor partjára szállottak a tündérek, menten szemmel láthatóak lettek, ragyogtak, mint a csillag nyári éjszakán. Az odakerült gyerekek szíve pedig halkká csendesedett a nagy csudálkozásban... most már megneszelték a tündérek szavát. Beszédbe elegyedtek, az állatoknak, a fáknak, az öreg bútoroknak is megoldódott a szavuk, s íme megértették egymást, mert most már valahányan ... »mesenyelven« szólottak! ... Vannak olyan gyerekek, kiknek szíve nagy csudálkozásában ott feledkezik a tündéreknél. Ezek aztán mindig visszakészülődnek Meseszigetre." 28 Ezekhez a gyerekekhez hasonlít Lesznai Anna, ő is faggatja a bútorokat, fákat, madarakat, pillangókat, s amit hall, azt továbbmondja mindazoknak, akik arra érdemesek. Lesznai Anna 10-es és 20-as években írt meséi közül csak három jelent meg nyomtatásban, 29 pedig kéziratos formában több mint 160 meséje, illetve meseterve létezik. 30 Könyv alakban A kispillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban 31 és a Mese a bútorokról és a kisfiúról 32 olvashatók; a Mese az eperszemnyi szívről 33 Lesznai Anna tervei ellenére „csak" az Új Világ hasábjain keresztül juthatott el a közönséghez. A könyvnek szánt meséihez saját maga készített illusztrációkat, melyek „színes ablakok"-hoz hasonlóan betekintést nyújtottak a szavakkal leírt világba. A Lesznai-meséket nem lehet hagyományos műfaji csoportokba rendezni, vannak ugyan felismerhető népmesei elemek és motívumok bennük, de szabályos típus csak kevés található. Alapgondolatuk legtöbbször a lélek megváltása, legyen az emberé, állaté, növényé vagy élettelen dologé. Ahogyan a szerelemfilozófiánál már láttuk, többféle út lehetséges. Ezekről szólnak a mesék, akár célhoz érnek rajtuk a hősök, akár nem. A Lesznai-mesék kategorizálásának egy lehetősége: a többségnek az ún. „megváltás"-mesékhez való besorolása. Ezek témájukban egyéni invenciók, Lesznai „világnézetét" tükrözik. Külön csoport kialakítása szükséges a népmesékkel rokon történeteknek. A megváltásmesék közé több típus tartozik, ilyenek a „szívmesék", a „lélekmesék", a „Meluzináról és a természetről szóló mesék", a gyerekmesék, valamint „mesék az ars poeticáról". Előfordul, hogy bizonyos mesék nem köthetők egy meghatározott típushoz, hiszen már az elnevezésekből adódóan is vannak átfedések. Lesznai Anna meséiben általában a népi elbeszélő hagyományok motívumaiból, szerkezetéből, morfológiájából indult ki. Ezt az alapot írta tovább egyéni, kozmikus világképének segítségével. Lesznai meséi ugyanúgy közel maradnak ahhoz a hitvilághoz, melyből kinőttek, mint a népmesék. Az ő esetében ez nem más, mint a lélekvalóságba és ezen belül a lélek megválthatóságába vetett hit. A természet, a szerelem, a mese mágiája, a csudalátás képessége, mellyel a lélek egy új azonosság világába jut. Ez az ősi, édeni azonosságra emlékeztet, melyben a dolgok nem differenciáltak. Ebből következik a történetekben oly gyakori alakváltoztatás. A lélekmegváltás, ami Lesznainál a mese elsődleges funkciója, kihat a népmesei motívumokra. (A boldog mesevég esetében például míg a népmese szerencsés befejezése, a szerelem, a házasság vissza143
