Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Basics Beatrix: Pest-Buda- és Budapest-látképek és útikönyvek 127-136

gyobbszerű temploma lesz", ez utóbbit ugyan csak a Hild-féle tervváltozatban, mely később soha nem épült fel). Rengeteg magánpalotát, középületet, szállodát, fogadót sorol föl, történeti adatokkal fűszerezve bemutatásukat. A Váci utcát mint Pest büszkeségét írja le, mely „kivált este oly ragyogó kirakatokat mutat fel, minővel Paris sem szégyenelhetné meg magát". A Hunfalvy-Rohbock kötetben szereplő Király utcai romantikus épületet Áldor is megemlíti: „Az utcza közepén ... megragadja a figyelmet egy góth stylban épült palota, amelynek alsó termében máig is hetenkint, minden időszakban nyilvános bált tartanak, azonban ha társaságán végig nézesz, tapasztalt szemed csakhamar rá ismer az aljasabb osztár lyok közönségére." A Nemzeti Múzeum melletti „ország-házról" részletesen ír. „Ybl építész nagyszerű terve szerint" három hónap alatt emelték, egész oldalas illusztrációt láthatunk róla. Ugyancsak Ybl tervezte a lovardát, mely 1858-ban épült fel, „s Ízletes alakjánál fogva diszéül szolgál a múzeum hátterének, hol utóbbi időben sok szép palota épült". Bár hozzáteszi még, hogy „a múzeum másik oldalának végén áll a juratus-világból hires Két-pisztoly korcsma, vagyis inkább lebuj". Újdonság az eddigiekhez képest, hogy a szerző önálló fejezetet szentel a Városligetnek. Bár Alt és Rohbock albumaiban is szerepel egyegy ábrázolás a Városligetről, a biedermeier érzelmességével átszőtt romantikus elképzelés jegyében itt szövegben és képben egyaránt terjedelmesen szerepel. Áldor szerint ennek oka az, hogy „egyáltalában nincs ember Pesten, kinek ez- üdítő helyhez valami kedves emléke ne volna kötve". Még a tervezett állatkertről is közöl térképet. A Buda áttekintése fejezet adatokkal és történeti áttekintéssel kezdődik. A Lánchíd és az Alagút kapcsán említés esik Széchenyiről, majd a királyi vár bemutatása következik. Itt konkrét politikai utalásokkal is találkozhatunk. „Mária Terézia, kinek hulló félben levő trónusát a magyar nemzet lovagiasan megmenté, hálából Budán akart lakni, s megrendelte a palota fölépítését, de a kincstárban nem volt reá pénz. Ennélfogva a nemzet gyorsan gyűjtött egybe annyi összeget a mennyivel a jelenleg fönnálló diszes lak fölépülhetett. A budai királyi palota tehát a nemzet épülete, mely magyar királyra vár.... Most... ismét föl fog virágozni. Az ajtók tárva állanak, a nemzet reménye fényt vet a termekre." Az időpont 1866. A várbeli gyönyörű kilátásra is utal Áldor, pontosan leírva a látványt. Nem meglepő - s gondoljunk ismét a dátumra - a Szent György téri „osztrák hősi emlékmű" említése. A budai fürdők felsorolása, a hegyek, Eötvös József nyári lakának említése után ismét a kilátás: „nincs bűbájosabb látvány, mint a magasból estve a Dunára letekinteni". A romantikus, festői, vadregényes helyek Szép Juhászné, Zugliget, Svábhegy, Jánoshegy - után visszatérünk a Császármalomban fölépült Lukács fürdőhöz. Óbuda számos római emléke mellett újdonságnak számít a zsinagóga említése. A „Colossalis" épület lelkesült leírása egy eddig nem értékelt műemléket mutat be. Jellemző, hogy a fejezetet a Ganz vasöntöde zárja, mely az egész osztrák államban egyike a legnagyszerűbbeknek. „Szabadalma van a vasúthoz tartozó vaskerekek elkészítésére. Egy gőzszekérhez tartozó mindennemű készleteket ezen gyárból hordoznak szét az egész monarchiára." A Budapest története című fejezetet nem illusztrálják fametszetek. Sőt szedéssorai egészen a szerző koráig tárgyalják a történelem eseményeit. Különösen a befejezése, a reformkor bemutása érdekes. Bár a közelmúlt eseményeit mindig nehéz megítélni, itt tárgyilagosan megfogalmazott, pontos és igaz mondatokat olvashatunk. A záró statisztikai adatok a legfontosabb intézményekre vonatkozó neveket, számokat közlik. Érdekes és tanulságos ez a rész, hiszen a korszakról ad tényszerű képet. A betűrendbe sorolt tudnivalók után következik a már említett Végszó. A kiegyezést megelőző évben született könyv nemcsak szövegét tekintve izgalmas, olvasmányos munka, a fametszet illusztrációk segítségével még erőteljesebb a hatása. Bár vannak olyan metszetek, melyek korábbi kompozíciók átvételei - az óbudai hajógyár, a Nemzeti Múzeum, a megyeház épülete vagy a Széchenyi-hegyi látkép -, legtöbbjük új, eddig meg nem fogalmazott kompozíció, s sok esetben maga a téma is olyan, amit eddig nem ábrázoltak. Ilyenek az első fejezet látképei, a szokatlan nézőpontokkal. Az alaprajzok, tervek is gyakoriak, mint például a Hild-féle Bazilikáé, a városligeti Dr. Fischof gyógyintézeté vagy a még csak tervezett álatkerté. Vannak olyan kompozíciók is, melyek meglepnek erőteljességükkel - az Alagút bejárata vagy a Lánchíd tér. Szokatlan nézőpontból láthatjuk a Császármalom épületét, ez azonban a környezetben elhelyezhetővé teszi a helyszínt, szemben a korábbi ábrázolásokkal. A kötettel egy hangulatos illusztrációkkal teli, izgalmas, olykor költői, máskor ironikus szövegű 134