Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

laikus közvélemény jó része is ezt pártolta. A korabeli általános vélemény szerint „üde, pormentes levegője, a gyönyörű keret, amely övezi, a nagysága, a hozzá vezető jó utak tömege, a villamos közlekedés fejlettsége" mind a Vérmező mellett szólt, melynél „lámpával sem lehetne alkalmasabb helyet találni".

7 Gondot jelentett azonban, hogy a Vérmező - bár a tulajdonjogával kapcsolatos vita a századforduló óta ismét kiújult - a katonai kincstár birtokában volt. Bárczy István polgármester ötletére, hogy a területet magától az uralkodótól - vagyis a hadúrtól - kérjék el, Andrássy és Múzsa Bécsbe vonatozott, kihallgatásra jelentkezett Ferenc Józsefnél, s ezzel megkezdte az „olimpiai fegyverkezést". (Az utazást az is siettette, hogy féltékenységében az Osztrák Olimpiai Bizottság is sorompóba lépett és Bécsnek követelte az olimpiát. Coubertin hamarosan meg is fordult a császárvárosban, ami - bár a tárgyalások témája nem volt ismeretes - éppen elég izgalmat okozott szakkörökben.) A kéttagú delegáció a kihallgatásra nem csupán a birodalom hírnevét öregbíteni hivatott budapesti olimpia eszméjét, hanem a sebtében elkészített terveket is magával vitte.

8 A játékok ötletét és a Lauber Dezső

9 által készített erősen vázlatos alaprajzi és homlokzati terveket

10 a király tetszéssel fogadta. Az uralkodói nagyvonalúságban bízva a budapesti városvezetőség kísérletet tett a Vérmező visszaszerzésére. Gerentsér László székesfővárosi testnevelési igazgató ösztönzésére Szebeny Antal városatya 1913. november 19-én indítványozta, hogy az egyesítés 40. évfordulója alkalmából a főváros kérje a katonai kincstártól a Vérmező átengedését „kongruens területi kárpótlás ellenében". Indoklásában Szebeny elmondta, hogy a Vérmező nem egészen jogszerűen került a katonaság birtokába, ráadásul csaknem egész évben zárva van, és csak néhány hetes újonckiképzés folyik ősszel. Megemlítette, hogy a terület sportcélú felhasználása az egészséges ifjúság „kitermelése" révén katonai érdekeket is szolgálna." Ugyanekkor az Országos Testnevelési Tanács (OTT) is kérte a kultuszkormányzat közbenjárását a közös hadügyminisztériumnál „a fővárosban az egyedül megfelelő hely" átadása érdekében.

12 Ám a hadsereg hajthatatlan maradt: a területre továbbra is igényt tartott a tavaszi kiképzés, az újonckiképzés, a katonai parádék, a közeli kaszárnyák gyakorlatai, valamint a főtisztek lovainak járatása céljára. A vita ugyan folyt még egy darabig - a főváros csereterületként a hadsereg mint „megtűrt vendég" által lovassági gyakorlótérnek használt, ötször akkora terjedelmű rákosi rétet ajánlotta fel -, végül azonban a vérmezői elhelyezés gondolatát Tersztyánszky Károly altábornagy hadtestparancsnok tiltakozására ideiglenesen levették a napirendről.

13 Ezekben a napokban került a nagyközönség elé egy másik elgondolás. Hajós Alfréd

14 és Vülányi János

15 terveit (1. kép) 1913. december 16-án mutatták be a sajtónak, majd néhány napra nyilvános kiállításra kerültek a Testnevelő Egyesület Esterházy utcai palotájának második emeletén.

16 Hajósnak a sportról vallott - amerikai mintát követő - felfogása nem a versenysportot, hanem az egészséges testű embert igyekezett a középpontba helyezni, s ez a megfontolás állt stadionterve hátterében is. Ezért törekedett ekkor és később is olyan stadion megvalósítására, amelynél a sűrűn lakott, lehetőleg központi városrészben való elhelyezés és a különböző sportágak gyakorló- és versenytereinek együttes telepítése megadja az esélyt a tömeges látogatottságra. Hajós kelet-nyugati tájolású stadionja mellett a tervek szerint helyet kapott egy 50x20 méteres fedett és egy hatezer nézőre tervezett 100 méteres nyitott uszoda is. Magában a stadionban 75x112 méteres angol gyepes küzdőtér, enyhén döntött, 400 méteres salakos futópálya és egy e körül vezetett 500 méteres biciklipálya épült volna. A teljes egészében fedett, harmincezres nézőtér befogadóképességét a kerékpárpálya lefedésével ötvenezer főre lehetett volna növelni. A rajzokon a futópálya célvonala fölött emelt királyi páholy bal és jobb oldalán 26-26 udvari és sajtópáholy, valamint 260 egyéb páholy nyert elhelyezést. A zenekari hely mögé maratoni torony került volna 55 méteres diadalárboccal és külön erkéllyel a harsonások számára. Az egész stadionterv - releváns újkori építészeti hagyomány híján - az olimpiai gondolatból folyó klasszikus stílust követte, ami a „magyaros stíl": a hazai szecesszió barátainak némi kritikára is alkalmat adott. A komplexum végül a Testnevelési Akadémia kétemeletes épületével egészült volna ki, amely a testnevelési főiskolának, egy 1080 négyzetméteres tornateremnek és az OTT-nek adott volna otthont. Az igen tetszetős tervezetből mind11