Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Bakó Zsuzsanna: Pest-budai ünnepségek 1865-1870 között Székely Bertalan rajzainak tükrében 111-125

Lovaggá ütés, 1867. Az eredeti akvarell után készült metszet. Vasárnapi Újság, 1892. jún. 5. 393. ztávlatból örökíti meg az eseményt, így igazán csak Erzsébet középpontba helyezett, karcsú, sötét ruhás alakja ismerhető fel. Sötét sziluettjét jól ellensúlyozza a jobb oldali és bal oldali csoport sötétre színezett foltszerű kialakítása. Az eredeti rajzot jó néhány évvel később a Vasárnapi Újság hozta le.

18 1867. március 14-én szintén fontos eseményről értesülhettek az újságolvasó polgárok. Ezen a napon - az 1865. december 14-én megnyitott országgyűlés által elindított „alkotmányos kiegyenlítés" folytatásaként, az 1867. február 17-én Bécsben megalakult magyar kormány és kinevezett miniszterelnöke, Andrássy Gyula gróf vezetésével a kormány több tagja a budai várpalotában tette le az esküt Ferenc József előtt. A Vasárnapi Újság így ír a történtekről: „A miniszterek eskütétele a kisebb trónteremben történt. Ő Felsége, magyar huszártábornoki egyenruhában, fején kalpaggal, fogadta trónja ez őrállóit ez ünnepélyes pillanatban. Egyik oldalán első hadsegéde, gróf CrenneviUe, másikon a miniszterelnök Andrássy Gyula gróf állottak: túl pedig Szlávy József belügyminisztériumi államtitkár, ki az eskü formát olvasta. Ő Felsége előtt a többi miniszter állt, kik, művészi felfogással kivitt képünk szerint, jobbjaikat felemelve esküsznek a trón és haza, a nemzet és király, törvény és alkotmány hűségére."

19 A szöveg utal a cikkhez kapcsolódó metszetre, amely ugyan nem szignált, de minden részletében megegyezik Székely Bertalan gróf Andrássy Gyula kormányának eskütétele című rajzával, amely ily módon a metszet előképének tekinthető.

20 Ezúttal a rajz is részletezőbb megoldásokat mutat, így a személyek jól felismerhetők, a ruhák, az arcok és a gesztusok kidolgozottak. A jelenet művészi megformálása a kiérlelt kompozíció következtében jól adja vissza az esemény sorsdöntő jelentőségét és ünnepélyességét. Az 1867-es esztendő legnagyobb eseménye kétségkívül I. Ferenc József és Erzsébet királyné magyar királlyá és királynévá koronázása volt. Székely a koronázási ünnepségeket rendező országos bizottságtól kapja a megbízást, hogy a koronázás mozzanatait öt vízfestményen örökítse meg.

21 A sorozatból jelenleg csak négy olajvázlat, néhány rajzvázlat és tanulmány, illetve egy tusrajz ismeretes. Valószínűleg a sorozat első tagját képezhette A koronázási menet címet viselő tusfestmény, amely 118