Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Bakó Zsuzsanna: Pest-budai ünnepségek 1865-1870 között Székely Bertalan rajzainak tükrében 111-125

1 Erzsébet királynénak a színhelyre való megérkezését örökíti meg.

22 A kompozíció, eltérően a többitől, meglehetősen zsúfolt, a királyné hintóját is elsősorban a mellette lovagló testőr tömegből kimagasló alakjáról lehet észrevenni. Az előtérben a testőrség díszmagyarba öltözött katonái lépkednek, mögöttük a lovas testőrség, tőlük jobbra pedig néhányan a lelkes tömegből a kalapjukat lengetik. A rajzot csak jó néhány évvel később a Vasárnapi Újság 1898-as száma közli egy Erzsébet királynőről szóló cikkben.

23 Az eseményhez közel eső időpontban a Vasárnapi Újság cikket közöl Képek a koronázásról címmel, amelyben részletesen leírja a XVII. századi hintót, amelyet Rubens festményei díszítenek, valamint a díszes fogatot és a testőrök ruházatát. A cikk mellékletként közli a rajz metszetváltozatát, amely ugyan jelzetlen, de a kompozíció és a részletek egyértelműen megegyeznek a rajzéval, tehát Székely szerzősége nem vonható kétségbe.

24 Az ünnepségsorozat legfényesebb mozzanata maga a koronázás volt. Az eseményről 1867-ben így ír a Vasárnapi Újság tudósítója: „Mátyás király temploma rég nem látott jelenetnek lőn színhelye f. évi jún. hónap 8-án. 1792 (Ferencz király koronáztatása) óta nem volt magyar koronázás Budán: azelőtt pedig soha. Az Árpád- és a vegyesházbeli királyok idejében Székesfehérvár volt a koronázás rendes helye; csak egyszer, Róbert Károly harmadszori koronázásakor látott Budavára koronázást. ... Azt hisszük, mostantól kezdve a rendes koronázási hely már Budapest."

25 Az újság metszetet is közöl, és a tudósító részletesen ismerteti, sőt kritizálja is azt, de a metszet nem Székely rajza után készült. Az 1867-es szám A képviselőház ülése az Akadémia dísztermében, 1867. Eredeti rajz után ismeretlen metsző munkája. Vasárnapi Újság, 1867. dec. 1. 589. 119