Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)
TANULMÁNYOK - Breinich Gábor: A magyar városok szövetkezése a dualizmus korszakában 85-114
A Törvényhatósági Joggal Felruházott .Városok Polgármestereinek Országos Értekezlete, 1906. Pozsony. Fotó, BFL. beterjesztett törvénytervezetek módosítására. így például a városi rendőrségek államosítását, államköltségen való fenntartását, a városi tisztviselőknek a megye befolyásától független jelölését és életfogytig szóló megválasztását, valamint a nyugdíjuk törvényben rögzített biztosítását igényelték. Emellett javasolták a községi választójogot az országgyűlési választók körére szűkíteni. A városok igényeit, a vármegyék politikai kulcsszerepét elsődlegesnek tartó országgyűlés előtt e kezdeményezések nem találtak az adott politikai struktúrában érdemi támogatásra.' A politikai életben azonban szinte folyamatosan jelen volt a későbbiek során is e törvények módosításának igénye. A kormányzat a centralizált központi hatalom megerősítésére törekedve állandóan napirenden tartotta a közigazgatás reformját. 1886-ban Tisza Kálmán miniszterelnök már jelezte azt a szándékát, hogy a törvényhatóságok területén működő tisztviselők állását választás helyett kinevezéssel kívánja betöltetni. Egyidejűleg kilátásba helyezte a városi törvényhatóságok számára a nagyobb mozgási lehetőség megadását, a városi sajátosságok figyelembe vételét.'" A városok is megfogalmazták elképzeléseiket, s tanulmányok formájában juttatták azokat a nyilvánosság elé. 1891-ben került sor a Szapáry-kormány közigazgatást megreformáló törvényjavaslatának benyújtására. A javaslatot, amely az autonóm törvényhatósági közigazgatást felszámoló keretterv volt, nem sikerült az alkotmányos biztosítékokat féltő közvéleménnyel elfogadtatni, s a hosszas parlamenti viták után rövid kétszakaszos törvény született - az 1891:XXXIII.tc. - mely tulajdonképpen elvi nyilatkozat szintjén maradt, s gyakorlati következmények nélkül a városok életére sem volt kihatással. A közigazgatás államosításának sikertelen kísérlete ellenére, a közigazgatás újjászervezésének gondolata nem került le végleg a kormányzat napirendjéről. 1894-ben Hieronymi Károly belügyminiszter foglalkozott a közigazgatási tisztviselők elleni fegyelmi eljárás törvényi módosításával, valamint a községek közül kiemelkedő, az ügyeit saját tisztviselőivel intéző mezővárosok kategóriájának felállításával, de ezek a tervezetek is érdemi folytatás nélkül sikkadtak el." Perczel Dezső belügyminiszter a városi problémák jogi rendezésére, 1897-ben megbízást adott Faschó-Moys Sándor miniszteri tanácsos részére egy városi törvénytervezet elkészítésére. A ter 91
