Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: A budapesti vámvonalrendszer változása a XIX-XX. században 61-84

ILA múlt század végi Győri úti egyemeletes vámépület 1972-ben történt megsemmisítése előtt. városkapuk^^ elbontása után az árokvonal öt főbb kivezető pontját „külső kapunak", äusseres Tornak nevezték, mely (vám)-sorompóval ellátott (vám)határ átlépő helyet jelölt. A „vámokon belül fekvő adófizető terület" 2068 hold nagyságú volt.^' A XIX. század közepére Pest kezdte kinőni az árokvonalon belüli területet. Az újonnan épített közintézmények egyre inkább kifelé szorultak; közvetlenül az árok mellé vagy azon túlra. 1850ben alapvető változások történtek. Ekkortól a polgárnak a vámhatár átlépésekor bizonyos áruk után fogyasztási adót is kellett fizetni az állam és a város részére. A vámvonal így egyben fogyasztási adóvonallá is vált. Ekkor az állam vette magához az összes pénzbeszedés lebonyolítását. Az 1850-es évek végére-a 60-as évek elejére a több évtized óta működő vámépületek már nem feleltek már meg a kor és a forgalom követelményeinek, vagyis a megnövekedett feladatoknak (ellenőrzés, kezelés, fizetés). Az északi és déli vámátkelő helyeket (váci, soroksári) megint valamivel kijjebb telepítették és két új vámépületet emeltek, melyek hasonló kialakításúak voltak, vagyis típusterv szerint épültek. A Kerepesi, Kőbányai és Üllői úton {8. kép) a régiek helyén, esetleg a régiek átalakításával emeh új épületek szintén az egységes tervek szerint készültek. A kiegyezés utáni években, az 1867-73 közötti időszakban jelentős fellendülés következett be az ipar, a lakásépítés, a közlekedés és a közműhálózat fejlesztése stb. területén. Az 1860-as évek végére az árokvonal a fejlődés gátjává vált, mint ahogy a városfal, hetven évvel korábban. Ekkor az árkokat betemették és 1868-ban megindult a lóvasút forgalom (mai Orczy tér. Fiumei út, Rottenbiller u.), és felépült a Ferdinánd híd. 1874-76 között a vámvonal a fejlődés igényeinek megfelelően ismét kijjebb került (P. kép). Észak és Dél felé az iparterületek irányába csak csekély mértékben tolódott ki (mai Dráva út Dózsa György útig illetve a Vágóhíd utcáig), így a gyáripar egy része még évtizedekig vám- és adómentes területen működhetett. Egyéb helyen a vámhatár nagyjából a Hungária krt. vonaláig terjeszkedett, teret adva ezzel a VI. VII. és VIII. kerületi lakásépítés fejlődésének. Valójában az 184775