Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: A budapesti vámvonalrendszer változása a XIX-XX. században 61-84

iO. A Kőbányai úti vámház 1884-ben épült. Ebben az időben ismereteink szerint a vámszedés a következőképpen történt: A vámőrök feladata volt a vámvonal mentén álló „cédulaház"-akban a forgalom ellenőrzése. A vámköteles áru után cédulát (bárcát) adtak, amivel be kellett menni a városi hivatalba a vámszedőhöz és ott kellett fizetni. A vámszedő hivatala, azaz a vámház (Mauthhaus) a Váci kapu közelében a kapun kívül állott^* (7. kép). A vámszedő lakása szintén a Váci kapu közelében volt. Az 1780-as évek második felében nagyarányú városrendezés és fejlesztés indult Pesten. II. József eladta a Váci kapu előtt fekvő Schneider kápolnát azzal a feltétellel, hogy azt le kell bontani. Kiüríttette a Váci kapu előtti területet és kijelölte azt vásártartás céljára, kb a mai Erzsébet tér területén. 1789-ben lebontották a Váci kaput. A vámépület helyén vagy annak közelében épült fel 1783-ban a Harmincadvám hivatala (a mai Vörösmarty téren, vagyis az egykori Harmincad téren)", amelynek emlékét ma is őrzi a Harmincad utca. Az országos vásár ( állat- és termény-vásár) a Rókus kórház mellől kikerült a vonalárok belső oldalára és itt működött a XIX. sz. közepéig, sőt részben végéig. A város terjeszkedése, szépítése, tervszerű fejlesztése az 1790-es években tovább folytatódott. Az árokvonal mellett kialakult az Orczy kert. A lakosság ugyan még az árokvonalon belül terjeszkedett (a XIX. sz. első felében is), de lassan az árkon túli területeket is bevonták a város vérkeringésébe. Megkezdődött a Városliget fásítása, s a temetőket az árokvonalon túlra telepítették. Napirendre került az utak fejlesztése (kövezés, feltöltés) a rakpartok kialakítása, a csatomák karbantartása. Ennek fedezésére nem volt elég pénze a városnak, ezért bővíteni kellett a bevételi forrásokat. A beutazóknak ezentúl városi vám címén kövezetvámot, behozatali járulékot, kikötő-pénzt, hajóvámot és helypénzt kellett fizetniük, amelynek szedését a város bérbe adta. A városfalak ekkorra már elvesztették védelmi jelentőségüket, így az árokvonal vált Pest tényleges, lakott területének (belterületének) határává. A 74