Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: A budapesti vámvonalrendszer változása a XIX-XX. században 61-84

vám- (fogyasztási adó) területet és megteremtették a szervezeti működés alapszabályait. Ezt az alapvető sémát használták a továbbiakban, - mintegy száz éven keresztül - egészen a vám- és fogyasztásiadó-rendszer 1950-ben történt megszüntetéséig. Első lépésként 1850-ben a pénzügyminisztérium ideiglenesen felállította a cs. k. pénzügyőrséget. Ennek elsődleges feladata a csempészet megakadályozása, vagyis a vámvonal és a bevezető utak őrzése, a cirkálás stb. volt, továbbá a rendszabályok betartásának ellenőrzése.' 1851 március elsején vezették be az ország egész területére az állami fogyasztási adót.^ A községekbe behozott áruk utáni díjszabás kilenc - bor- és húsfélére vonatkozó - árutételből állt és három fizetési kategóriát állított fel a községek (városok) lakosságának számától függően. A község területére beszállított sör és szesz, valamint a tranzitáru után nem kellett fogyasztási adót fizetni. A rendelet kimondta, hogy az adót a községhatáron az áru bemondása alapján szedik be, s az adó befizetője ezután fizetési jegyet (adójegyet) kap. A beszedés a pénzügyigazgatóság vagy államkincstár kirendeltsége által, szabad egyezkedés vagy haszonbérbeadás útján történt. Ez a rendelet Pest-Budát zárt várossá nyilvánította, ami azt jelentette, hogy a közigazgatási határon belüli terület a fogyasztási adó beszedése szempontjából két részre (beszedési körre) - zárt és nyílt területre - oszlott.^ A zárt területet a fogyasztásiadó-vonal (zárt vonal) határolta le a sűrűbben és a ritkábban lakott területek találkozásánál. A város zárt területére a vám- és adóköteles tárgyakat csak meghatározott pontokon lehetett behozni." Pesten és Budán a főbb bevezető utakon öt-öt helyen, valamint a Lánchídon, s természetesen vasúton. Pesten a váci, kerepesi, kőbányai, üllői és soroksári úton (vonalon), Budán pedig a szentendrei, („a kaszárnya mellett vezető úton"), a bécsi vonalhoz vezető úton a {„Kerék-hcz cimzett fogadónál"), a Laszlovszky (későbbi budakeszi), budaőrsi és promontori vonalon. Ezeken a helyeken régebben is vámhelyek működtek, de a folyamatos zárt vonal (fogyasztásiadó vonal) csak ekkor jött létre. A belépési pontokon a pénzügyminisztérium cs.k. adóhivatalokat állított fel. A behozott árut a pontokon be kellett jelenteni és az utána járó adót (vámot) helyben kifizetni. Az adóvonalon (vámhatáron) beérkező polgár kétfelé adózott: az állam részére fogyasztási adót, a város részére pedig fogyasztási adópótlékot, azaz városi pótlékot fizetett (5. kép). A pénz beszedését az adóvonalhivatal végezte, mind az állam, mind a városok részére. A városok ezért bizonyos díjat fizettek az állam részére, mely kötelezettség a fővárosra nézve megszűnt az egyesítés után, 1875-től. Cserébe a főváros biztosította a szükséges helyiségeket, a vámépület külső fenntartását és fedezte a vámárkok, sorompók előállítási és fenntartási költségeinek 40 %-át.' Az állam kétféle áru (a bor és a hús) behozatala után vezetett be fogyasztási adót. A város részére fizetendő helybéli illeték eddig is létezett, ekkor azonban részben megváltozott. A kövezetvám és budai vízvám továbbra is fönnmaradt, de az eddigi bor, must, ecet, ürmös, égetett szeszesitalok, accisa, kórházi illeték* és darabpénz helyett városi fogyasztási adó pótlékot vezettek be. Kövezetvámot és vízivámot kellett fizetni a beérkező üres és megrakott szekerek, állatok és a Budára érkező, felfelé vontatott vízi jármüvek után. Ez utóbbi adóbevétel az utak fenntartását, karbantartását szolgálta! (4. kép). A bor, a szesz, a sör, a hús és a tűzifa behozatala után pedig még további, a fogyasztáshoz kapcsolódó pótlékdíjak befizetése is kötelező volt. A rendelet foglalkozott a vámmentességgel is, ezt a katonai és kincstári szekerek, valamint a pest-budai polgárok, (adózók és lakosok) élvezték. 1852-ben Pest és Buda között megszűnt az adóvonal, vagyis a két város egyesített adóterületté vált. Egy évvel később pedig már megszületett a fogyasztási adó vonal nyomvonalának pontos leírása is,^ mely a zárt város területét egyértelműen lehatárolta. Tovább pontosították a vízi úton érkező vámköteles áruk kezelését is. Az 1872. XXXVI. te. 3., 10.. és 19. §-ának rendelkezései szerint a főváros önkormányzati hatáskörében - pótlékot vethet ki közvetett államadókra - illetéket, adót, vámokat szedhet 63