Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

FORRÁS - Gál Éva: Egy XVIII. századbeli budai üzleti könyv a BTM Kiscelli Múzeuma Kézirattárában 363-374

Flórián templom, az újlaki templom, az óbudai templom, a budakeszi, promontori, tétényi, törökbálinti templom. Ezek leginkább tömjént és faolajat (olívaolajat) vásároltak. A szerzetesrendek közül a vári ferencesek, angolkisasszonyok, a vízivárosi ferencesek és kapucinusok, az országúti ágostonrendiek, az óbudai trinitáriusok szerepelnek Locatelli vevőnyilvántartásában, elsősorban élelmiszerek vásárlásával. A trinitáriusok például 1774 februárjától áprilisáig cukrot, kávét, mandulát, citromot, fügét, mazsolát, capribogyót, szardellát, heringet, babérlevelet, rizst, fahéjat, sáfrányt, szegfűszeget stb. vettek (4. kép). A várbeli volt jezsuita szeminárium főként papírt és egyéb írószereket szerzett be Locatellinél, csakúgy, mint a többi itt szereplő hivatal és intézmény: Buda város és Budakeszi falu községtanácsa, a budai erődítési építési igazgatóság (Fortifications Bauamt), a tüzérségi parancsnokság és a katonai szertár (Zeughaus). Változatos papírfajták (augsburgi, francia, finom posta, fogalmazvány, flusz, regiszter, irodai, iglói posta stb.), pecsétviasz, gumi arabicum, finom pecsétlakk, toll, író-ón (Bleystift), tinta, olaj és más árucikkek szerepelnek az említett intézmények beszerzései közt. A vásárlások nyilvántartó könyvében szereplő többi - mintegy 150 vevő - közt sokféle foglalkozás képviselői előfordulnak. Nagy csoportot alkotnak az egyházi személyek (szerzetesrendek tagjai, a várbeli volt jezsuita szeminárium elöljárói, plébánosok stb.), értelmiségiek és hivatalnokok (egyebek közt az 1777-től 1784-ig Budán működő egyetem tanárai, a budai normáliskola tanárai, könyvelők, számvevők, postairnokok, gazdatisztek), katonatisztek, továbbá kereskedők, fogadósok. Meglehetősen nagy (több mint 40) azoknak a vevőknek száma, akiknek foglalkozását vagy társadalmi állását a könyvben nem tüntették fel. Mindenesetre, Locatellinek a Kiscelli Múzeum gyűjteményébe került üzleti könyve, ha nyilván csak töredékét alkotja is az egykori budai távolsági kereskedő üzleti iratainak, bepillantást enged a 18. századi Buda mindennapi életének egy jóllehet keskeny, de nem érdektelen szegmensébe. JEGYZETEK 1. Leltári száma: 54.220.1. Az egykorú, erősen rongált bőrkötést préselt növényi ornamentika díszíti. A borítón vignetta maradványai láthatók, amelyen tussal írva AU betűk vehetők ki. A vignettán eredetileg minden valószínűség szerint a HAUBT BUCH C felirat volt olvasható, a könyvben úgyis több vevő lapjának végén az olvasható, hogy a folytatás a Haubt Buch D-ben található (másutt a Liber D megjelölés szerepel). A német nyelvű szöveg természetesen gót betűkkel van írva, kivéve néhány nem német köz- és tulajdonnevet, ahol latin betűket használtak. Az írás olvashatóságát megnehezíti a helyesírás teljes következetlensége, amely abban a korban általános és magától értetődő volt. 2. Magyar Országos Levéltár, a Zichy család levéltára, a Zichy család zsélyi iratai (P 707). 3. Budapest Főváros Levéltára, Buda szabad királyi főváros levéltára, Buda város tanácsának iratai, Inventaria nova (IV. 1002. z). No. 102. 369