Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Bánffy Miklós gróf, a színházi látványtervező 337-347

Bánffy Miklós: Díszletterv, 1914. Weber: Oberon. ni.'"^ olvashatjuk a „Magyar Színpad" előzetes ismertetésében. A kritikusok ismét el vannak ragadtatva: „Csak egy gyermek, vagy egy nagy mesemondó fantáziája van ilyen színekkel bélelve, mint aminőt Bánffy Miklós gróf varázsol elénk, s szinte látszik, hogy álomlátó szemeinket egy folyton forduló kaleidoszkóp tobzódó színei kápráztatják.'"*' olvashatjuk a „Színház és Élet"-ben. A fantasztikus sikersorozatot az I. világháború szakította meg. Bánffy a háború kitörésekor bevonult az erdélyi hadtesthez. Csak 1916 elején tért vissza, de 1916-17-ben is többször járt Törökországban diplomáciai kiküldetésben. Közben 1916-ban első díjat nyert Györgyi Géza építésszel és Teles Ede szobrászmíívésszel az Erzsébet királyné emlékszobor pályázaton, 1916 decemberében pedig a koronázás dekorációs munkálatait irányította. Intendánsként nem a díszlettervezés, hanem más, szervezési feladatok kötötték le, annál is inkább, mert 19í7 elején átvette az operaigazgatói feladatokat is. Tevékenységéhez azonban még két óriási eredmény fűződik, amelyeket a hálátlan utókor Bánffy szinte egyedüli érdemeként őrzött meg. „Dacolva a hivatalos véleménnyel'"^ színre vitte a magyar balett és operairodalom két, azóta klasszikussá lett darabját, a Fából faragott királyfit (bemutató 1917. május 12.) és a Kékszakállú herceg várát (bemutató 1918. május 24.). Mindkét darabnak ő tervezte a színpadképét és a jelmezeit. „Magyarosságra, meseszerűségre és lehetőleg annak a kidomborítására törekedtem ennél a munkánál, hogy minél kevésbé valószerűnek hassanak a táncjáték alakjai. Ha szabad szándékról beszélni, akkor az az volt, hogy ne valóságutánzás legyen. ...Színes illusztrációra gondoltam, örülnék, ha az egész így hatna a nézőre. Szürke, szinte csak rajzolt háttér előtt mozognak és táncolnak a nagyon élénk- kék, zöld és sárga- színekbe öltöztetett alakok, hogy jobban kiemelkedjenek és az erős színellentét révén valószerűtlenek legyenek.""' nyilatkozta a bemutató napján a „Magyar Színpad"-nak. Balázs Béla szövegkönyvét meg is jelentette, és saját maga illusztrálta a balett szereplőit ábrázoló fekete-fehér metszetekkel. 343