Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Jeszenszkyné Bucsi Éva: Szemelvények a budai királyi kertek történetéből 325-335

Ulászlóval kapcsolatban kerttörténeti adatunk kevés van. Nem úgy legfiatalabb öccsének, Zsigmond hercegnek, a lengyelek későbbi Öreg Zsigmond királyának budai tevékenységéről, minek kapcsán témánk egy új szempontja vetődik fel: a kereskedelmi célú kertészetek. Zsigmond hercegnek az 1500-1505-ös években Budán vezetett számadáskönyve sokat elárul a kor kertészeti kultúrájáról. A herceg gyakran vásárolt virágokat, gyümölcsöt és zöldséget a nyéki vadaskertből, amelyet ennek alapján az első kereskedelmi virágkertészetnek tekinthetünk Budán. Számos budai főúri, főpapi kert számára is innen vásároltak. Már 1388-ban Kanizsai János a Szt. György tér keleti oldalán - a mai Dísz tér 1-5. sz. házak helyén - 1500 forintért két egymással szomszédos házat szerzett. Ezeken a telkeken Pálóczi György érsek 1435-ben építtette fel az esztergomi érsekség nagy, középkori palotáját, kertekkkel. 1454-ben Bodo Gergely jutott kerthez a Várhegy nyugati oldalán a Szt. Zsigmond utcában. (Bodo Gergely 1454-ben Buda vámagya, majd 1458-tól királyi támokmester volt. Ezekben a kertekben a régi hagyományok szerint elsősorban szőlőművelés volt. A kevés szántóterület, valamint a jelentős erdősterület miatt a szőlőművelés volt az egyedüli, viszonylag nagyobb jövedelmet nyújtó mezőgazdasági művelési ág. Ennek következtében a szegényebb rétegek a nagy munkák idején elözönlötték a budai szőlőket. Nagy részük a róluk elnevezett, máig fennmaradt Kapás utca környékét lakta. Mikor 1541-ben Szulejmán és nagyvezére Ibrahim megszállta a budai várat és a körülötte elterülő városokat: Óbudát, Budát és Pestet, a palotát romlani hagyták, de nem a kerteket. Kertészettörténetünk, termesztéstörténetünk számára páratlanul gazdag és hasznos időszak ez a XVI. sz. második felétől a XVII. sz. utolsó harmadáig tartó török korszak. A híres török utazó Evlija Cselebi, ittjártakor 7000 szőlőskertet számlált meg. A törökök sokféle új, eddig ismeretlen dísznövényt honosítottak meg nálunk (perzsaliliom, tubarózsa, orgona, tulipán stb.). A török nemcsak a Balkánon, hanem Nyugat-Ázsián keresztül is nyomult előre. Szebbnél szebb virágok jelennek meg táblákba ültetve a kertekben. Ekkor született meg a parterre, a kert virágtáblás központi tere. A szőlő- és gyümölcsnevelés A Budavári Palota kertjének részlete a XX. sz. elején. Fotó, BTM.