Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Jeszenszkyné Bucsi Éva: Szemelvények a budai királyi kertek történetéből 325-335

Rózsa ábrázolása kályhacsempén, 15. sz. A Budai Palota feltárásából. BTM Középkori Gyújt. keztetni, hogy Zsigmondnak tulajdoníthatjuk a budai királyi kertek telepítésének megkezdését, mivel a Friss palota építése után rendeletet adott ki a kömyék kertészeti rendezésére is. Valószínűleg a Szarvas tér - Attila utca - Dózsa szobor és a Várhegy fennsíkja által határolt teriilet lehetett e kertek helye, amelyeket minden oldalról kőfal határolt. Nyomait egy 1959. évi leletmentés során meg is találták és azonosították. Voltak itt halastavak is, amelyek vízéről gondoskodni kellett. Ez komoly feladatot jelentett azon a Várhegyen, amelynek déli végén természetes vizek nincsenek. Zolnay László szerint az első dunai vízemelő gép 1416-ból ismert, mely a Dunából emelte ki a királyi vár szükséges vizét. A vízvezeték a Dunából a Várhegyre, majd onnan le a tabáni völgybe vezetett. A reneszánsz idején a világkép megváltozott, a természet szeretete megjelenik a tudományokban és a művészetekben is. A Madonna ábrázolásokon gyakran találkozni kertjének padján, lugasa hűvösén üldögélő, gyennekében, virágaiban gyönyörködő úrnővel. A magyar nagyasszonyok, egyegy vár úrnői, az akkori szokások szerint maguk is szívesen gondozták növényeiket. E hölgyek gyermekkomktól a természet szeretetére lettek nevelve, szenvedélyesen tudtak gyönyörködni a 329