Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Jeszenszkyné Bucsi Éva: Szemelvények a budai királyi kertek történetéből 325-335

A kolostorkertek mellett a kertek más típusa is kialakult. A főúii családokból számos rendtag és rendfőnök származott, ezek látogatták egymást, s ily módon a kertkultúrát is terjesztették. Mind a kolostorkertekben, mind a világi kertekben az idők során egyre növekedett a növénytisztelet, a növényismeret. A virágágyások fokozatosan elkülönültek a haszonnövényektől, ami megvetette a díszkertek alapjait. A XV. század első feléig sem Óbudáról, sem Budáról nem ismerünk kertábrázolást, sem leírást, de ekkorra már megvannak a kifinomult udvari - királyi és főúri - élet anyagi feltételei, amiből arra következtethetünk, hogy már léteztek díszkertek is. Ekkor változik meg alapvetően a korai haszonkertek helye és funkciója Budán. Amikor a nemesség és a főpapság a királyi vár, illetve a király udvara mellett telepszik meg, kisebb-nagyobb birtokokat vásárol. De kerti terményekkel távolabbi birtokaikról látják el háztartásukat - így egyre több díszkert alakulhatott ki. A király és a főurak példáját az alacsonyabb rangú nemesség és a polgárok is követték. A kialakuló új várbeli kertek elrendezését más kívánságok szabták meg mint a kolostorokét. Rapaics Raymund szerint: „...a belső szemlélődés, a béke, az öröklét mozdulatlanságába vetett hit megelégedhet azzal a kertrendszerrel, amelyeket a kolostorkertekben megismertünk..." A várak népe más volt. A kert építészeti és növényzeti, illetve állati elemei más rendszerben kellett, hogy összeilleszkedjenek. A várak és a várszerűleg megerősített városok világi népének kerti szükségleteit kellett kielégíteniük. Ezek Szeder és szőlő ábrázolása kálybacsempén, a Budai Palota feltárásából. 14. és 15. sz., BTM Középkori Gyűjt.