Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

végső soron a város kultúrája százszorosan indokolják a nagyiparnak és végeredményben az iparnak a városban való centralizációját." (4-5.) Hozzá lehet még tenni a városi infrastruktúra, közművek és energiaellátás vonzó hatásának tényét is. Az újkori városfejlődésben mind jelentősebb szerep jutott a hírszolgálat és információs rendszerek központjai ottani letelepedésének is. 24. SzENDY K.: im. 7- 12..; HEGED(JS József- TOSICS Iván: Budapest általános rendezési tervének előzményei 19321955. In: BFL Közlemények '84. Bp. 1985.; ZIAK, Kari (gest.): Unvergängliches Wien. Wien, 1964. 305- 307. és 323- 326. - A Bécs utáni két legnagyobb osztrák város, Graz és Linz fejlődéstörténetét tekintve, a növekedés azonos jegyeinek hatása tűnik ki. Graz 1870-ben 21 km2 területe a peremövezet beolvasztását követően 195l-re 127 km^re lakosainak száma ugyanazon években 81 ezerről 226 ezerre nőtt. Linz 1870-ben 6 km^-en terült el 30 ezernyi lakossal. Az iparosítás eredményeképpen 14 peremövezeti település megállapodásos alapon történő bekebelezését követően 195l-re területét 96 km^-re, lakosságát 185 ezer főre növelte. (ALTMÜLLER, Rudolf: Die Linzer Eingemeindungen. Linz, 1965.) - Néhány német ipari jellegű nagyváros fejlődése is azonos jellegzetességeket mutat. Stuttgart 1901-1942 között összesen 35 peremövezetén kialakult települést kebelezett be. (BORST, Ottó: Stuttgart. Die Geschichte der Stadt. Stuttgart, 1974. Sajnos az 527. o. terjedelmű várostörténeti monográfiából a legfontosabb adatok, mint például a területnövekedés és a népességszám alakulása teljesen hiányoznak). - Köln 3 nagyobb beolvasztási akció nyomán 1871 és 1910 között területét 770 hektárról 19 674 hektárra, népességét 129 ezerről 593 ezer főre növelte. 1914-1970 között újabb három nagyobb beolvasztás zajlott le, melynek eredményeként a városterület megduplázódott, népessége 900 ezerre nőtt. (HERRMANN, Walther: Wirtschaftsgeschichte der Stadt Köln 1914 bis 1970. In: Zwei Jahrtausende Kölner Wirtschaft. Köln, 1975.1. B.) - Zágráb történelmi városmagja a bekebelezések nyomán 1850-1978 között kilencszeresére, népessége tizenegyszeresére nőtt. (KAMPUS, Iván- KARAMAN, Igor: Das tausendjährige Zagreb. Zagreb, 1978.) 25. HARRER F. Nagy-Budapest, VSZ. 1945. 3. sz. 26. HARRER Ferenc: im. 27. Uo. 28. THIRRING Lajos: Fővárosunknak és környékének újabb fejlődése. In: Magyar Statisztikai Szemle 1931. 240- 261. o. FARKASFALVY S.: im. 29. BESSENYEYZ.:im. 412. 30.A peremövezet és iparának fejlődésére: ILLYEFALVY I. Lajos: Csonka hazánk városai a statisztika tükrében II. kötet Bp., 1940.; Bp. Tört. V. kötet im. 390-393.; SIPOS Aladár: Budapest gyáripara. In: TBM XIII. kötet Bp., 1959. SZIGETI Gyula, Magyarország városi üzemei és vállalatai. Statisztikai Közlemények 71. kötet 1. sz. Bp., 1933. 31. Ruisz Rezső számításai szerint (im. 60-72.), továbbá A Székesfőváros múltja és jelene számokban (Statisztikai Közlemények 87. kötet 1. sz. Bp. 1934) adatai alapján. 32. A Magyarország Tiszti Cím- és Névtára kötetei: MAGYARY Z.: im. MEZNERICS Iván- TORDAY Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867-1937. Bp., 1937.; A székesfőváros múltja és jelene számokban. Statisztikai Közlemények. 87. kötet 1. sz. Bp., 1934. 33. Petrovácz Gyula egy későbbi felszólalásában elmondta, hogy 1922-ben Wolff Károly kifejezést adott aggodalmának az erős Pest környéki baloldal bármiféle - Pest vármegyén kívüli - igazgatási vagy önkormányzati fórumon történő megnyilvánulási lehetőségének megadásával kapcsolatban, mert „...attól lehetett tartani, hogy ez a törvényhatóság nem fog helyes irányban működni." In: Az 1942. évi költségvetés közgyűlési tárgyalása. Melléklet a Fővárosi Közlöny 1941. december 9-i számához. 39. 34. Ripka Ferenc főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester, Wolff Károly és Kozma Jenő pártvezérek az 1920-as években a sajtóban kifejtett állásfoglalásaik szerint nem lehetséges a főváros és a peremövezet összeolvadása. Idézi: BENE L.: im. 90.. 35. IRSY L: im. 108. 36. A fővárosi vámvonal gazdasági jelentőségére és árfelhajtó szerepére: Bródy Ernő 1927. július 14-i pariamenti felszólalása a fővárosi vámok és illetékek árfelhajtó szerepéről. Képviselőházi Napló 1927-1932. VI. kötet 79-81. Wolff Károly, 1929. június 5-i képviselőházi felszólalása a fővárosnak, mint az ipari és mezőgazdasági termelés legnagyobb belső felvevő piacának jelentőségéről. Uo. XXI. kötet 383-384. Jurcsek Béla felszólalása a fővárosi vámok és helypénzek árfelhajtó hatásáról. Uo. 1935-1940. II. kötet 265-267. 37. A főváros vezetőinek elutasító álláspontjáról: Budapest Székesfőváros Közigazgatási és Statisztikai évkönyve 1933. Szerk.: ILLYEFALVY I. Lajos Bp. 1934.127-132. 38. Pest környék fejlődésére az 1930-as években: BENE Lajos: Adalékok Budapest és a vidék gazdasági kapcsolatainak kérdéséhez. VSZ 1942. 211-219.., Propper Sándor felszólalása a városrendezési törvényjavaslat - a későbbi 310