Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

hetne, hogy a főváros mellett kialakítanak egy városias jellegű közelebbi környéket „Budapest környéke" elnevezéssel és egy távolabbi agrárjellegű körzetet „Budapest vidék" néven. Az egész terület pedig „Budapest megye" elnevezéssel önálló igazgatás egységet alkotna. A történelmi hagyományokat és a kialakított helyzetet figyelmen kívül hagyó elképzelést Pest megye delegátusai egyöntetűen elvetették. Az ügy 1945. november 13-án mint „további intézkedést nem igénylő tárgy" irattárba került.™ Az 1946. május 11-i közgyűlés foglalkozott ismét a témával, annak kapcsán, hogy 11 tagú különbizottságot hoztak létre az új fővárosi törvény előkészítésére. A bizottság elnöke ismét Harrer Ferenc lett, aki újból az 1945-ben általa javasolt hármas tagolású tervet fogadtatta el és terjesztette elő a jelentés szintjén elakadt előkészületi munka során.^' Az eredménytelennek bizonyuló közgyűlési előkészületek és kezdeményezések mellett az FKT is megpróbált előbbrejutni NagyBudapest egyesítésében. Fischer József elnök, megfelelően az MSZDP 1945-ben készült községpolitikai programjának, elsősorban hatalmi szempontból igyekezett a kérdést dűlőre vinni, nem tévesztve szem elől a tényleges szükségleteket és kialakult realitásokat. Az MSZDP budapesti községpolitikai programjának 9. pontja „Nagy-Budapest megteremtése" címet viselte. Wolff Károlyék 1920 után politikai és gazdasági okok miatt hárították el az újabb városegyesítést, az MSZDP fővárosi frakciója viszont 1945 után éppen politikai szempontok alapján tűzte ki megvalósítandó célként a Nagy-Budapest létrehozását: „Ezen régen vajúdó kérdés szintén a programunkba tartozik. Minél nagyobb tömegeket érint az átalakulás, a szociális irányú fejlődés, minél nagyobb területen történik az építés és az újjáépítés, annál nagyobb eredményeket lehet elemi, úgy a városi politika szempontjából, mint az országos politika szempontjából. Ezért kell régi célkitűzéseinknek megfelelően továbbra is Nagy-Budapest megteremtése mellett állást foglalnunk, még akkor is, ha a környező városok és községek nem túlságosan lelkesednek ezért a gondolatért."'' Az MSZDP számára igen fontos pártpolitikai érdekeket képezett Nagy-Budapest létrehozása, mivel 1945 után a főváros kömyéki övezetben szinte egyeduralmi igazgatási pozíciókkal rendelkezett. A párt vezetői elsősorban azzal számoltak, hogy az összevonás esetén az MSZDP válik Budapest legerősebb pártjává s megszerezheti a főváros vezetését. A budapesti irányító szerepkör pedig jelentős tényezőjét képezhette volna az ország kormányzásának megszerzéséért folytatott hatalmi harcban. Fischer József tervezgetéseihez - hasonlóan az MSZDP célkitűzéseihez - azonban hiányzott a reális megvalósítás lehetősége. Vas Zoltán, s vele az MKP vezetése felismerte az MSZDP terveit s - miután maguk törtek az egyeduralomra - támaszkodva az országot megszálló szovjet hadseregre és az irányításuk alatt álló politikai rendőrségre, meghiúsították a fővárosegyesítés MSZDP számára kedvező időpontban történő megvalósítását. A ter/et nem vetették el, hanem úgy kívánták megvalósítani, hogy az az MKP érdekeit szolgálja. 1947-től számítható az MKP Nagy-Budapest létrehozására irányuló politikájának tényleges beindítása. 1947. május 18-án az MKP nagy-budapesti pártértekezletet hívott össze, melynek határozatai - egyebek mellett - kimondották Nagy-Budapest megvalósításának szükségességét, miv^l az „...a környéki 0,5 millió lakosnak jobb ellátást, jobb közlekedést, olcsóbb villanyt s más előnyöket jelentene."" Nem lehet vitás, hogy a helyes cél kijelölése szavazatszerzési és népszerűscg-növelési szempontokból történt. A döntő fordulatot Nagy-Budapest megteremtésének ügyében az 1947 őszi, az úgynevezett „kékcédulás" országgyűlési választások eredményeinek az MKP által történő kiértékelése hozta. Az MKP Nagy-Budapesti Pártbizottsága közigazgatási osztályának 1948. január 15-i keltezésű, a politikai bizottság részére készített jelentése szerint: - „Feltétlenül szükséges, hogy az MKP Nagybudapest kérdésében minél előbb, végleges elvi álláspontot foglaljon el. Döntő szempont az, hogy melyek Nagybudapest megalkotásának politikai következményei."''' Az elemzés két fő szempontot emelt ki. Egyrészt az 1947 őszi országgyűlési választások ered303