Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

menyeit, másrészt a Pest kömyéki „jobboldali" szociáldemokrata pozíciók felszámolását. A választási eredmények elemzése kapcsán a javaslat arra a megállapításra jut, hogy Budapesten sem a két munkáspárt közösen, sem a Nemzeti Parasztpárt (továbbiakban: NPP) szavazatainak hozzászámításával a Baloldali Blokk nem érte el az abszolút többséget. Budapest I-XIV. kerületében az MKP 27,2, az SZDP 21,0, az NPP 1,4, a FKgP 7,1, a Pfeiffer Magyar Függetlenségi Pártja 26,2, a Balogh Független Magyar Demokrata Pártja 5,1%-ot kapott. Ezzel szemben Nagy-Budapesten a két munkáspártnak abszolút többsége lehetett volna. A pestkörnyéki választókerületben az MKP 27,5, az MSZDP 24,0, az NPP 1,3, az FKgP 7,4, Pfeiffer 23,1, Balogh 5,3%-ot ért el. Pest megyében együtt Pest környékkel - sem a két munkáspárt, sem a Baloldali Blokk nem ért volna el abszolút többséget. Viszont a csatolandó Pest kömyék eredményeit a fővárosi választási eredményekkel együttesen tekintve: MKP 28,1, SZDP 32,0, NPP 1,0, FKgP 7,9, Pfeiffer 17,0, Balogh 5,3%, az tűnik ki, hogy Nagy-Budapest megléte esetén a baloldal 52,8%-os abszolút többséget érhetett volna el. Az előterjesztést aláíró Széll Jenő szerint a baloldali többség megszerzésén túl: „A csatlakozással a kömyék jobboldali szoc.dem. elemei elvesztenék önállóságukat és a baloldali vezetés alatt álló fővárosi pártszervezet alá kerülnének. Azok az uralkodó jobboldali szociáldemokrata polgármesterek, akik kömyéki pártszervezeteinket a mai napig a reménytelen ellenzékiség pozíciójában tartják, jelentőségüket elvesztenék és egy kerületi elöljáró színvonalára csúsznának. Ugyanekkor a budapesti Városháza erős kommunista pártszervezete és az erős budapesti törvényhatósági kommunista frakció az immár hozzájuk tartozó környéki szervezetek súlyát nagymértékben emelni tudnák."^' Az előző bekezdésben foglaltakból világosan körvonalazódnak az MKP Nagy-Budapest politikájának mozgatórugói: az alapvetően fontos baloldali helyhatósági többség biztosítása oly módon, hogy egyúttal csapást mérjenek a szociáldemokrata párt „jobbszámyára", a budapesti és környékbeli kommunista pártszervek erősítése, a főváros irányításában a kommunista befolyás növelése. Az MKP vezetése az elemzés adatai alapján Nagy-Budapest megvalósítása mellett foglalt állást, de 1948 elején a párt politikai bizottságának a hatalom közvetlen megragadása kötötte le figyelmét s ezért egyelőre csak a politikai agitáció beindítását határozta el. A kommunista párt agitációjában nyíltan nem a hatalompolitikai szempontok domináltak, hanem a Pest környéki dolgozók érdekeit hangoztatták. A beinduló politikai kampányban az MKP érdekeit szolgáló olyan személyiségek is szóhoz jutottak, mint Harrer Ferenc. Igénybevétele azonban csak addig tartott, amíg a kommunista pártpolitika célkitűzéseit valamilyen formában alátámaszthatta. Bognár József polgármester. Fotó, BTM, Kiscelli Múzeuma. 304