Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

Endrének, hogy ha akarják, könnyen kihúzhatják a lába alól a Pest környéki „talajt". Ettől remélték, hogy Endre mérsékli kormányellenes tevékenységét. Leváltani német kapcsolatai miatt nem volt lehetséges. Szendy Károlyt, s Keresztes-Fischer belügyminiszter pártfogoltját a kormány nem hagyhatta magára és nem tehette meg, hogy ne tegyen valamit javaslatainak támogatására. Nag^-Budapest már létezett, s ezért csupán az egyesítés időpontjában és mikéntjében kellett dönteni. így készült el 1943-ban az a minisztertanácsi előterjesztés, amelyet 1944 februárjában tárgyaltak. A belügyminiszter felhatalmazást kért az „...egyes megyei városoknak és nagyközségeknek Budapest székesfővárossal egyesítéséről" szóló törvényjavaslatnak a kormányzóhoz és a képviselőházhoz történő előterjesztésére. A felhatalmazást a két paragrafusból álló törvénytervezet felterjesztésére a minisztertanács megadta. De miután 1944. március 19-ig, az ország német megszállásáig csak alig több, mint egy hónapja volt a Kállay-kabinetnek, a Nagy-Budapest törvényjavaslat érdemi tárgyalására már nem kerülhetett sor.*^ A törvényjavaslat indoklásában a székesfővárosnak a környékkel történő egyesítése meghatározást használták. Az egyesítés legfontosabb érveként hangoztatták, hogy a székesfőváros és környékének közigazgatási egységbe foglalása „feltétlen szükségességként" jelentkezik, „...hozzá kell nyúlnunk magának a székesfővárosnak a szervezetéhez, állást kell foglalnunk..., hogy az egyesített közületek közigazgatása milyen módon szerveztessék meg... megtartsanak-e ezek valamelyes részt korábbi önkormányzati jogkörükből, a székesfőváros kerületi igazgatási rendszerét vezessük-e be a fővároshoz csatolt helységekben, vagy más rendszert alkalmazzunk-e? Mindezek olyan problémák, amelyek tekintetében a mai helyzetben "nehéz volna dönteni."^" Az egyesítés kinyilvánítását és a későbbi megvalósítást tekintette a belügyminiszter a törvény fő céljának. Ezáltal lehetőség nyílik a főváros, és a csatolandó települések részére, a később bekövetkező összevonás megfelelő előkészítésére. Az első §-ban a törvény kimondotta volna az egyesítést és felsorolta volna az összevonandó helységeket, a második §. az egyesítés hatályba lépésének időpontját és mikéntjét egy későbbi törvény intézkedési körébe helyezte volna. A NAGY-BUDAPEST TERV ES AZ 1945. EVI KÖZIGAZGATÁSI REFORM Budapest 1945 utáni első polgármestere, a kisgazdapárti Csorba János, majd az őt követő kommunista Vas Zoltán közgyűlési székfoglaló beszédeikben és más hivatalos megnyilatkozásaikban is Nagy-Budapest mielőbbi megvalósítása mellett foglaltak állást.*' Sürgette a kérdés megoldását, az újjáépítés szempontjait is hangoztatva az FKT, élén a szociáldemokrata Fischer József elnökkel, aki az újjáépítési kormánybiztos tisztét is ellátta. A munkáspártok várospolitikai programjában is szerepelt e téma.** A Magyar Kommunista Párt (a továbbiakban: MKP) a párt szervezeti felépítését a már kialakult nagyváros kereteihez igazította. Fővárosi szervezetének elnevezése NagyBudapesti Pártbizottság volt. 1945. június 7-én érkezett a fővároshoz az a belügyminiszteri leirat, amely az ország igazgatási újjárendezésére hivatkozással Budapest és környékének újjáalakítása ügyében a közületek, szervek és pártok véleményét is magába foglaló hivatalos véleményalkotásra hívta fel a polgármestert.*^ A főváros 1945. július 11-i közgyűlése határozatilag foglalt állást a leiratban felvetett ügyben.** A törvényhatóság nem tartotta elfogadhatónak az igazgatási újjárendezés kapcsán a belügyminiszter által javasolt variánsokat és a rendezés tanulmányozására különbizottság felállítását határozta el. A belügyminisztérium július 22-én kelt válaszát, Bibó István miniszteri tanácsos írta alá: - „...Nagy-Budapest kérdését az érdekeltekkel, mindenekelőtt a székesfővárossal való teljes egyetértésben óhajtom megvalósulásra vinni."*' A munkabizottság Harrer Ferenc vezetésével 1945. szeptember 4-én készítette el jelentését a polgármesternek. A javaslat szerint Nagy-Budapest megvalósítása legcélszerűbben úgy történ302