Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

Szendy Károly polgármester, 1934 k. Fotó, BTMKiscelli Múzeuma, Itsz.: 12.548 megoldásnak, mert ezáltal az egyesítés „...gyakorlati keresztülvitele nem jelentene mást, mint a székesfőváros új politikai határain belül új közigazgatási kerületek felállítását" - a leghevesebb ellenállást váltotta ki az Endre László vezette szélsőjobboldalból. A Nagy-Budapest-terv adott helyzetben történő elővétele valójában elsőrendű politikai célkitűzéseket is szolgált. „A kérdést most azért vették elő, hogy kissé korlátok közé szorítsák Endre Lászlót" - állapította meg Szepessy Albert, a szociáldemokrata párt törvényhatósági frakciójának vezetője az 1943 novemberi pártértekezleten.*' Hasonlóan vélekedik e téma 1943-as felvetéséről Harrer Ferenc is kiadatlan emlékirataiban. 1945-ben pedig a Városi Szemlében megjelent tanulmányában Pest-megye ellenállását úgy állítja be, hogy Endre László gyakorlati ellenérveket hangoztatott a tervvel szemben.*^^ Tény, hogy Szendy tanulmányát sem a főváros törvényhatósági bizottságában, sem a parlamentben nem vitatták meg. Kállay Miklós miniszterelnök kabinetje ebben a kérdésben is a kivárás álláspontjára helyezkedett. Ezúttal az történt, hogy a Nagy-Budapest terv felvetésével és egy-két, a háborús viszonyokkal indokolható közellátási rendelkezés kiadásával jelezni óhajtották 301