Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

Budapest világvásossá alakulásának két nagy alakja: br. Podmaniczky Frigyes, és Gerlóczy Károly. (BTMMetszettár, litográfia részlete, Itsz.: 39.34 és BTM Kiscelli Múzeuma, fotó, Itsz.: 7868/6A) rendeltetési helyükre. E közlekedési rendszer révén, beleértve a Dunát is, a főváros közelebb volt a távolabb fekvő nyersanyagforrásokhoz, mint a földrajzilag közelebb fekvő más városok. A budapesti ipari gócpont kialakulását elősegítette az is, hogy a korszak fő energiabázisát képező szén közvetlenül a főváros mellett is előfordult. Pilisvörösvár, Dorog, Tatabánya szénbányászata a század utolsó harmadára vált jelentősebbé, kedvező energiaellátást biztosítva a fővárosi gyáraknak. A Duna nemcsak mint viziút volt jelentős, hanem vízként egyes ipari tevékenységhez feltétlenül szükséges és bőséges segédanyagként is fontos szerepet játszott. Az élelmiszer-feldolgozó és szeszipar, a vegyészet, de az elektromos telepek (1893) és a rendszeres ivóvízellátás - az első pesti vízmű 1866-ban létesült - szempontjából elsőrangú fontosságú volt az elegendő mennyiségű vízkészlet. A jól működő pesti vízellátás nem kis vonzerőt gyakorolt ezen iparágak szempontjából. A fellendülő gazdaság szempontjából lényeges előnyként értékelhető, hogy a főváros állandó és képzett munkaerőkínálattal rendelkezett részben az oktatási rendszer, részben a vidékről felözönlő, de a külföldről érkező szakmunkások jóvoltából is. A munkaerő-kínálat nem a munkabérek alakulása szempontjából bírt jelentőséggel, hanem elegendő és megfelelő munkaerőt biztosított az új vállalkozásoknak. A vidéki ipartelepítésekhez csak úgy lehetett állandó és megbízható munkásokat szerezni, ha a vállalat állta a munkáskolóniák létesítésének költségeit. A fővárosban, ahol a lakásépítési vállalkozások virágzottak és mindig lehetett üres bérlakásokat találni, a gyárosok megtakaríthatták e költségeket. A budapesti mikroklíma vonzása nem csupán a felvándorló szegényebb rétegeket érintette, hanem a társadalom mozgékonyabb, meggazdagodni akaró egyedeit, a pénzüket jól kamatoztatni, megtöbbszörözni óhajtó, vállalkozásokon kockáztató személyiségeket is. Évszázadok óta főként 279