Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

negatív mezőgazdasági hitelellátással, a vidéki kis- és kézműipar, a kereskedelem visszamaradottságával és az ipar hiányával. A város fejlettebb kulturális és egészségügyi körülményei, a függetlenedés jobb feltételei is közrejátszottak a felözönlésben. A legfontosabb tényező azonban - ami a falusi lakosságot szülőhelyének elhagyására késztette, beleértve a nagytömegű kivándorlást is - az volt, hogy a városban nemcsak jobb, hanem a megélhetését egyedül biztosító lehetőségeket talált. A nagyipar s az ipari gócpontok munkaerőszükséglete elszívó hatást gyakorolt a vidéki lakosságra. A nagyvárosiasodás velejárójaként nemcsak a városok, hanem kömyékük is fejlődésnek indult. A városok mentén a nagyvárosokba igyekvő tömegek mellett, a városból anyagi okok miatt, vagy a vidéki életmódhoz közelebbi életvitelt előnyben részesítő városlakók és üdülők is otthonra leltek. A kömyék fejlődését elősegítette a lakáshiánnyal küzdő felvándorlók, és a magas lakbérek miatt elvándorlók olcsóbb fedélhez való jutásának lehetősége, az alacsonyabb lakbérek, a kielégítő közlekedési feltételek, az olcsóbb és nagyobb telkek, a kevesebb megkötést tartalmazó, vagy hiányzó építési szabályzatok. Az általános okok mellett Budapest esetében még egy sor sajátos tényező hatása is megfigyelhető. Budapest nemcsak fővárosa volt a 20 milliós történelmi Magyarországnak, hanem országos jelentőségű gazdasági centruma is. Ez a sajátossága több gazdasági, társadalmi és történeti tényező egyidejű összhatása révén alakult ki a századforduló körül. Budapest, mint az ország fővárosa, amelyben a legfontosabb közigazgatási, igazságszolgáltatási és kulturális központok tömörültek, egymagában is vonzerőt gyakorolt. De Budapest több volt egyszerű igazgatási és kulturális központnál, egyben az ország gazdasági életének is a centrumát képezte. Budapest fontosabb gazdasági központtá válása már a XIX. század elején megkezdődött. Ezekben az években - sorra legyőzve vetélytársait - a hazai gabona- és gyapjúkereskedelem központjává lett. A kiépülő útvonalak, a rendszeressé vált Duna-gőzhajózás, majd a vasúthálózat növelték Budapest gazdasági vonzerejét és meghatározó szerepkörét. 1867 után, amikor a gazdaság fejlődése elől az osztrák birodalmi-adminisztratív akadályok elhárultak, a fővárosban kezdték meg működésüket a központi gazdaságpolitikát irányító kormány- és más hatalmi-koordinációs szervezetek mellett-az újonnan alakuló vagy fejlődésüket külföldi tőke bevonásával jelentősen bővítő bankok és takarékpénztárak. Itt működött az ország egyetlen áru- és értéktőzsdéje, továbbá a gazdasági élet érdekcsoportjainak országos képviselete. Budapest fejlődésére ily módon a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők egész sora volt egymástól elválaszthatatlanul, egyidejűleg és egymásra is visszahatással. A fejlődést meghatározó gazdasági tényezők jó része Budapest kedvező földrajzi fekvése révén fejhette ki hatását. A főváros nemcsak az ország, hanem a Duna hajózható vízi útjának mintegy a középpontján volt. Itt találkoztak az ország különböző tájegységei, a sík vidéket itt váltotta fel a hegyes, dimbes-dombos Dunántúl, s a pozitív helyi energiát mégcsak fokozta a Duna hatalmas folyama. Budapest dunai átkelőhely szerepköre évezredekre tekinthet vissza. Előnyös helyzete volt Budapestnek abból a szempontból is, hogy olyan ország fővárosa volt, melynek gazdasági fejlettsége közbülső fokon állt a nyugati országok fejlett ipari kapitalizmusa és a kelet-európai országoknak a török hódoltság évszázadai alól éppen felszabadult, önálló gazdasági életének alacsonyabb színvonala között. Önmagától kínálkozott a közvetítő, és összekapcsoló szerepkör, amelyet jónéhány évtizeden át a főváros kereskedői gyakoroltak is. E kapocs fő erejét a Duna és a rendszeres gőzhajózási szállítás lehetősége képezte. Budapest középponti fekvését mintegy aláhúzta a magyar uralkodó körök út- és vasúthálózatfejlesztő munkássága, amelynek a reformkorban Széchenyi, majd később a „vasminiszter" Baross Gábor voltak a kezdeményezői. A rómaiak pannóniai hódításának időszakában kialakult főbb közlekedési (hadi) utak, majd a századvégre kiépített főbb vasútvonalak mind keresztezték Budapestet az országos hálózat sugárszerű telepítése miatt. Ennek révén a mezőgazdasági termékek, ipari nyersanyagok és más áruk bel- és külföldről egyaránt a fővárost érintve jutottak el 278