Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

A Székesfőváros tanácsának utolsó ülése a régi Városházán, 1900. febr. 8.-án. Fotó, BTM Kiscelli Múzeuma, Itsz.: 970 letelepedése. Ez a folyamat egybeesett - ha nem a döntő lényegét jelentette - annak a hazánkban is kibontakozó gazdasági-társadalmi folyamatnak, melyet általában „első ipari forradalomnak" szoktak nevezni. A fejlődés ezen új szakaszában alapvetően megváltoztak a városok növekedését befolyásoló tényezők, a régi keretek szétrobbanása útján változtak a városi élet jellemzői, a városi lakosság társadalmi összetétele és helyzete. A műszaki-technikai tudományok fejlődése következtében átformálódott a korábbi városkép is. Felgyorsult a városfejlődés s a városi életmód olyan igényeket vetett fel, amelyek azonnali és gyors megoldásokat követeltek, például a helyi közlekedés és a kommunális ellátás terén. Nemcsak a városiasodási folyamat gyorsult fel, hanem maguknak a városoknak a belső élete is ritmusváltáson ment keresztül. A nagy ütemű változás másik jellemző vonása az, hogy nem korlátozódott a meglévő város szűkebb területére, hanem kihatott a környék alakulására, s felvetette a nagyváros és környéke közötti kapcsolatok szabályozásának követelményét is. Budapest környékének néhány évtized alatt bekövetkezett robbanásszerű fejlődésében oly okok játszottak közre, amelyek egyrészt valamennyi modem nagyvárosi fejlődésfolyamatban felismerhetők, másrészt egy sor olyan speciális, a magyar főváros fejlődésében alapvető tényező kedvező hatása is megfigyelhető, amely hazai sajátosságnak tekinthető és értékelhető.^^ Az általános okok között említendő az a XIX. század utolsó harmadától Európa-szerte megfigyelhető városba özönlés, melyet a belterjesebbé és intenzívebbé váló mezőgazdasági termelés, a közlekedés, a kereskedelem, az iparosodás és a társadalmi munkamegosztás előrehaladása váltott ki. A falu lakosságának városba „menekülése" összefüggésben állt a mezőgazdasági munkások, zsellérek, szegényparasztok szociális helyzetével, a földbirtok- és földtulajdoni viszonyokkal, a 277