Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)
TANULMÁNYOK - Szívós Erika: Városvezető elit Pesten a XVIII-XIX. század fordulóján 9-25
amelyben éltek, illetve aktuális kérdésekről, politikáról stb. Ez a fajta képzelt párbeszéd közel hozta a szerepeltetett uralkodókat a mindennapi emberhez, aki mintegy személyes ismerősként lehetett tanúja a koronás fők közti képzelt csevegésnek, - amelynek nyelve nem sokban különbözött attól, amit ő maga is beszélt. Pisztory alighanem szívesen olvasott arról is, ami a fejedelmi udvarok kulisszái mögött történt; erre vall az egyik könyvcím, A berlini udvar titkos története {Die geheime Geschichte des Berlinen Hofes). Ez a német fordítása Mirabeau azonos című művének (L'histoire secrète de la cours de Berlin). Mirabeau 1786-ban titkos követként működött a porosz udvarban, s ott szerzett tapasztalatait és bizalmas értesüléseit az említett könyvben tárta a nagyközönség elé. A mű hatalmas botrányt kavart, ami nyilván hamar „bestsellerré" tette szerte Európában. Pisztory megvásárolt egy másik könyvet is, amely A berlini udvar titkos története ellen írott felháborodott kritika; címe Contra Mirabeau, szerzője a korszak híres-hírhedt figurája, a kalandor Trenck báró. Az ő fordulatos élete szintén érdekelhette Pisztoryt - életrajzát ott találhatjuk a könyvhagyatékban (Die Lebens-Geschichte des Freyherm von Trenck). Az eddig tárgyalt művektől élesen elüt az egyik politikai írás radikális hangvétele. A Kereszteshadjárat a franciák ellen (Kreuz-zug gegen den Franken) című röpirat szerzője forradalmi hévvel támadja az európai monarchiák uralkodóit, amiért egy emberként rontanak rá a fiatal francia polgári államra, magasztalja az új francia alkotmányt, s élteti a születési előjogok uralmától megszabadult új társadalmat.^^ Nem könnyű tehát a könyvlista alapján egyértelmű következtetéseket levonni Pisztory politikai nézeteit illetően. Egyvalamit mindenképp világosan sugallni látszanak Pisztory politikai tárgyú könyvei: hogy tulajdonosuk hangsúlyosan polgár, társadalmi rétegének reprezentánsa, aki átérzi, hogy a polgárság Magyarországon jóformán teljesen jogfosztott a politikai hatalomba való beleszólás tekintetében; legfőbb ellenfelének a politikai hatalmat a maga számára kisajátító nemességet tekinti. Szívesen olvas olyan írásokat, amelyekben ezek a polgári sérelmek fogalmazódnak meg; s adott esetben rokonszenvez az olyan, esetleg forradalmi ideológiával, amelynek valóra válásától társadalmi osztálya felemelkedését remélheti. Ennek az a tény sem mond ellent, hogy Pisztory, kora sok más öntudatos polgárához hasonlóan, a társadalmi presztízs megtestesülését a nemesi rangban látja, ő is, mint a pesti városvezetés tekintélyes tagja, nemességet szerez magának.^^ A könyvhagyaték fennmaradó része számos egyéb területet ölel fel. Szerepelnek itt földrajzi munkák (pl. Zöpfen: Geographia; A. F. Bisching: Erdbeschreibung), egy atlasz, valamint különféle útikönyvek és egy útleírás. Ez utóbbiak arra utalnak, hogy Pisztoryt érdekelte Itália, s talán maga is járt ott {Itáliai útikalauz /Italienischer Wegweiser/; Kászonyi András: Iter Venetum ex Hungária...). Az egyik cím ( Útikönyv fiataloknak /Reisebuch für die Jugend/) érdekes adalék: arra utal, hogy talán már vagyonosabb polgárcsaládokban is szokássá válik a korszakban a felserdült ifjakat egy-egy hosszabb külföldi útra küldeni. Vannak a könyvek között természettudományos művek, amelyeket Pisztory talán még a gimnáziumban hasznáh (Bivald: Physica; Institutiones Arithmeticae). Találkozhatunk egy-két népszerű egészségügyi kézikönyvvel is {Gesundheits Katekismus stb.) Gazdasági ügyekben nyújthattak segítséget: egyes művek: Der Erfahrene Weinhändler, Lugo: Systematisches Handbuch für jedermann, der Geschäftaufsätze zu entwerfen hat. Pisztorynak, hagyatéki leltára tanúsága szerint, szőleje is volt, s esetleg más, mezőgazdasági természetű munkákban is érdekelve lehetett; valószínűleg erre utalnak a gazdálkodással foglalkozó munkák: Hungars Land- und Haus Wirtschaftskalendar; Noth- und Hilfsbüchlein für die Bauers Leuthe. Jelen vannak a könyvek között a szótárak (német-latin), valamint két több kötetes lexikon. Ez utóbbi ugyanazt az általános tájékozottságra való igényt jelzi, mint a könyvtár egészének tematikus összetétele. Érdemes felfigyelni a gyerekkönyvek jelenlétére a hagyatékban (Kleine Kinder Bibliothek stb.) Ez a korszak modemizálódó attitűdjét jelzi a gyerekekkel szemben, A gyermek nem kis felnőtt, 21
