Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szívós Erika: Városvezető elit Pesten a XVIII-XIX. század fordulóján 9-25

akinek felnőttek számára írt szövegeken kell az olvasást gyakorolnia, hanem sajátos érdeklődése és igényei vannak, amelyeket neki való könyvek elégíthetnek ki. Egy gyermekcentrikusabb polgári családmodell meglétére következtethetünk e jelekből, bár nyilván szerepet játszanak a személyesebb motívumok is: Pisztory, az átlagnál műveltebb polgár, igyekezett gondot fordítani gyerekei szellemi épülésére is. Ugyanez vonatkozik a vallásos nevelésre: erre utal a Kleine Seelen-Lehre für Kinder című könyv. Az eddigiek során levont következtetések alapján kirajzolódik az a kép, amely a XVIII-XIX. század fordulóján élt módosabb, olvasottabb pesti polgár mentalitását, műveltségét jellemezte. Részben kora változó igényeinek, részben a saját társadalmi szerepe támasztotta követelményeknek köszönhetően szerteágazó érdeklődéssel bírt. A városvezetésben betöltött feladatára igyekezett sokoldalúan felkészülni, általános tájékozottsága gyakorlati kérdésekre, technikai vagy természettudományos területekre éppúgy kiterjedt, mint kora irodalmának, egyes filozófusainak stb. ismeretére. Ez utóbbi területek vonatkozásában elsősorban a német kultúrkör hatása érvényesült, de a német könyvek közvetítették számára a főbb európai szellemi és politikai irányzatokat is. Láthatóan hatott gondolkodására a felvilágosodás; ez azonban jól megfért egy mélyen vallásos szemlélettel és erkölcsiséggel. Politikai nézeteit társadalmi helyzete határozta meg, érzékelte azt, hogy Magyarországon a polgárságnak igen csekély a politikai befolyása, s figyelemmel kísérte a forradalmi Franciaországban zajló eseményeket. A hagyományos felfogással tehát, amely a jelentős arányban német származású városi polgárokat hajlamos konzervatívnak, bizonyos értelemben korlátoltnak, társadalmi változások katalizálására alkalmatlannak beállítani, érdemes egybevetni az eddig felrajzolt képet; ez azt sugallja, hogy a városi polgárságnak legalábbis a felsőbb rétegeiben meglehetett az a szellemiség, amelyet a kor lényeges kérdései iránti fogékonyság és a társadalmi változtatás igénye jellemez, s ami által ez a réteg is aktívan ható tényező lehetett a magyarországi polgárosodás folyamatában. * * A fentiekben ismertetett eredmények alátámasztani látszanak a kezdetben tett megállapítást: a város ekkor zajló átalakulásának folyamatát jól tükrötzi mindaz, amit vezető rétegéről eddig megtudtunk. Pest modem nagyvárossá válásának folyamata még egészen a kezdeteknél tart, s ez mind a városigazgatáson, mind a városvezető elit összetételén, mentalitásán meglátszik. Az igazgatásban, a szakszerűsödés növekvő mértéke ellenére, a szakképzettség még nem volt kizárólagos követelmény; továbbá, a városigazgatás tagjainak jelentős hányada városi állása mellett más jövedelemszerző tevékenységet is végzett. Egyéb gazdasági tevékenységük jellege azt mutatja, hogy ebben a korszakban a városi polgárok még számos olyan jövedelemforrással rendelkeztek, amelyek egy alapjaiban feudális berendezkedésű társadalom viszonyait tükrözik; a polgárságnak legalábbis ebben a vezető rétegében a földtulajdon, a mezőgazdaságból szerzett jövedelem jószerével általánosnak számított. Az a tény, hogy ez a réteg pénzét leggyakrabban földbe vagy városi ingatlanba fektette, jelzi azt, hogy a későbbi vállalkozói réteg tagjai, a magyarországi kapitalista átalakulás előfutárai nem ebből a más pályák felé orientálódó - városvezető elitből fognak verbuválódni; s hogy a városi polgárság bizonyos dolgokban még egy feudális-rendi jellegű társadalom értékrendjéhez alkalmazkodott. Erre nem csak a földtulajdon általános volta utal, hanem más jelek is, az öltözködésbeli szokásoktól kezdve a nemesi rang megszerzésére való törekvésig. Ugyanakkor az átmeneti korszaknak számos olyan jelensége megragadható, amely már egy későbbi stádium, egy leendő nagyváros kialakulása felé mutat. A városigazgatásban kezdtek teret hódítani a szakszerűségi szempontok; az apparátus, a szakhivatalok differenciálódása egy növekvő méretű város igényei szerint alakult. A város dinamikus növekedését mutatja nagyfokú nyitottsá22