Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

majd patinát kap. „...miáltal ódon szem monumentalitást nyer, mi a teljes harmónia eléréséhez szükséges."^Látjuk, az omamentális kifestés nem hagyja nyugodni a szemlélőket. A Vasámapi Újság 1894-ben így ír: Húsz esztendei szünet után megnyílt a templom a hívek előtt.... Schulek Frigyes egész gazdag tudását művészi ihletét a templomnak szentelte. Fiatalon kezdte az építést, és beleöregedett. Úgy dolgozott mint a középkori dómépítők, húsz év óta nem volt más gondolata. ...Európában vannak impozánsabb, fényesebb egyházak, de oly nincs egy sem, mely az építészeti formáknak oly gazdag tárházát, gazdagságát tárná fel, és oly fölemelően és harmonikusan hatna mint a Mátyás templom. ...A festés igen élénk színű, s az arabeszkek és a virágok a tulipános magyar stílust tüntetik fel. Sokan kissé nyugtalannak tartják az élénk színű falakat, de ezeknek ellensúlyozására a szemnek mintegy megpihentetőül kínálkoznak a nagy színes üvegablakok, és a északi oldalon végighúzódó falfestmények.'" Sajnos a kritikus ekkor leírta a „tulipános magyar stíl" kifejezést, holott az alkotók sohasem akartak „magyaros" sőt, „tulipános" stílust kreálni, e szellem távol állt tőlük. Nekik mindig csak„nemzeties" törekvéseik voltak, ne felejtsük el, hivatásuk volt a „nemzeti iskola" művelése. A nemzeti művészetben pátosz van, a magyarosban ott kísért a giccs. A „tulipános magyar stíl", később a magyar szecesszió kétséges törekvéseire alkalmazott rosszízű Uhl Sándor akvarell-másolata a Mátyás templom eredeti festésének maradványairól. BTM Kiscelli Múzeuma, Itsz.: 52.41.645.