Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

írt elő két helyre felhasználandó elemeket. (A Szt. Kereszt kápolna falára Krisztus szenvedéseire utaló allegorikus díszeket, valamint a Szt. Jobb kápolna falára Szt. István monogramját a pannonhalmi okmányról). Schulek elképzelése szerint a teljes belsőt szőnyegszeríi díszítőfestés borítja, a gótika illúziójának felidézése érdekében. A kivitelezést a német származású Scholtz Róbert, a fővárosi középületdíszítés fő alakjának műhelye végezte. Scholtz, a pesti iparostársadalom vezető rétegét képviselő, kulturált vállalkozó. Jól szervezett és nagylétszámú műhelye a hatvanas évektől Pesten négy évtizeden át egyeduralkodóként minden (Vigadó, Nemzeti Múzeum Opera, Országház, stb.) hasonló megbízatást ellátott.'"" Schulek és Székely omamentikatervei, a mérnök-mesteremberi munka és a művészi formálás jól elválnak. Schulek felfogása száraz, fennmaradt pauz-rajzainak százai mutatják, hogy mintakönyvek alapján szerkesztett, ahogyan az akkoriban általánosan szokás volt. Schuleket, a gótika elkötelezettjét is elbűvölte „a művészettörténész- és építészköröket egyaránt élénken foglalkoztató arányelmélet, a számszerű eszközökkel kifejezhető szépség, mely az egzaktság bűvöletét is magába sűríti.'""'Az ő historizáló ornamentikája az ókortól csiszolódó formákat alkalmazó, kemény, kristálytiszta logika, a formákat ugyanúgy körzővel vonalzóval, mémök módra szerkeszti ki ahogy a főhomlokzat rózsaablakát is, (az eredeti töredékek alapján). Rendezőelve a ritmus, mintái hol gyorsuló, hol lassuló ütemben követik egymást. Förster áUítása szerint mintegy kétszáz féle arabeszket alkotott. Ám Székely vázlatai"" lényegüket tekintve mások. A középkori festésnyomok megtermékenyítették fantáziáját, és kialakított belőlük egy furcsa, lendületesen kanyargó, sávos nonfiguratív elemet, aminek legszebbjei izgató, kígyózó szabálytalan mandorlái. Bár erre sehol sincs utalás, megfigyelhető hogy a templom kőfaragványainak mintázatai is beszüremlenek díszítményei közé, és nemcsak a tisztán gótikusak, hanem az un „átmeneti stíl" jegyeit viselő későromán elemek is. A fantáziátlan Schulek nem tudta alkotó módon feldolgozni hatásukat, de a festő érzékenyen reagált a kőanyag formáira. De az ornamentika igazán érdekes elemei azok, amelyeket Székely eredetiként alkot. Vázlatai között sok a természet után, növényi elemek felhasználásával készült rajz és ezeken úgy tűnik, szinte tudományos kísérletként kezelt egy-egy művészeti problémát. Mégis mint igazi zseni, minden tudatos elszánás nélkül, a munkálatok folyamán ösztönösen a levegőben levő Schulek Frigyes üvegablak vázlata a Mátyás templomhoz. BTMKiscelli Múzeuma, Itsz.: 52.41.2484 192