Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

re kiszabott határidő alatt meg tudom csináltatni, míg ellenben, ha azt, a bombasztikusán túltömött terv szerint kellene készítenem 40 000 ft. költségre, és a határidőnek meghosszabbítására szorulnék.""* Végül közli, Bogisich azt állítja, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában! (A védekezésül előadott tényekből kiderül, hogy a jegyzőkönyvekben rögzített hivatalos megbeszélésekhez képest számos egyéb tanácskozás is történt.) Csáky nem fogadta el Bogisich vádaskodását, sőt elismeri, hogy Schulek a nagy várakozás nyomása alatt emberfeletti munkát végez és jelzi, hogy 1894-re remélik az elkészülést."" A FALFESTÉS Az ornamentális festés, - amelyet már a legendáris festés koncepciójának kidolgozása előtt elkezdtek - a 90-es évek végén fejeződött be, a figurális képekkel párhuzamosan.'"^ A kifestés rendszerének kidolgozása, amint erre számos esetben történik konkrét utalás, Schulek műve és már a felújítás indulásakor elkészített összefoglaló tervének is része volt.'"^ F. von Schmidt, aki 1876ban bírálta egykori tanítványának tervezetét, kiemelve ajánlotta a festés elvégeztetését. „ Azon kérdést, vajon a gót művészetek lényegében fekszik-e díszítményes festés áhal hatást elemi - újabb időkben sokszor szellőztették s hevesen tagadták, ennek dacára azonban az minden műértő előtt igenlő értelemben már rég megoldatott. Szerencsére ezen épületen még oly jelentőséges nyomai vannak a régi polichromiának még pedig nem egyedül belsejében, hogy e fölött minden elvi vitatkozás kizártnak tekintendő. Az építés vezetőségének lesz feladata a későbbi munkáknál a régi festések nyomait buzgón kutatni s így az új polichromírozása alapot nyerni.""^ Ezt az „alapot" Schulek 1874-ben meg is találta és az omamentika elemeinek kialakításíUioz a „a százados vakolat" alól feltárt festészeti maradványok adtak előképeket.'"' A Schmidt jelentéstől kezdve Schulek mindig tartott attól, hogy leállítják a kifestést, egyébként is pénzszűkében lévén. Véleményünk szerint ez a titkolt oka annak, hogy sokáig nem készítette el a teljes tervet, aminek keserves következményeit az összhatás nagyon megszenvedte. Mikor 1890 februárjában a belfelszerelést kezdték tárgyalni, felmerült a kívánság a teljes belső várható hatásának elbírálására. Br. Lipthay Béla ezen az ülésen valóban felvetette a díszítőfestés teljes elhagyását és nem is utoljára. Am Schulek ragaszkodott elképzeléseihez amiben Steindl Imre támogatta: „...a szín az, mely életet ad, s annak elenyészéseivel a művészet is elenyészik." Ő a „polychromiát" a templom egész terjedelmében szükségesnek találta, mert különben különálló színfoltok keletkeznek, ami a hatásra és harmóniára zavarólag hat. Steindl tekintélye a bizottsági munka egyik döntő tényezője. Többször tapasztalható, hogy az ő szava a meghatározó a vitatott részleteknél. 1890 márciusában pl. elutasították Kratzmann terveit, melyeket a Loreto-kápolna keskeny ablakaihoz készített. Ekkor Steindl a bizottság előtt maga körvonalazta elképzeléseit, és kiharcolta, hogy az új vázlatokat e szerint Schulek készítse el.'"^ Mint Lers Pál havi jelentései tanúsítják, Scholtz Róbert műhelye megszakítás nélkül dolgozott, mintha Schulek kifejezetten hajtotta volna a festőket. A díszítmények kidolgozását ismét Székely Bertalannal közösen végezte és 1890 júliusában már be is mutatták a színes kartonokat és a vázlatokat. Br. Lipthay újfent kifogásokkal él. Bár „...egészben sikerültnek találja a színes vázlatokat, valamint az egész tervezetet, de... aestetikus szempontból ...a szentély kifestésé a templom összbenyomásának hátrányára volna, és zavarná az architektonikus hatást az által, hogy a szemlélő figyelmét elvonná a többi pusztán maradt részekről." Lipthay, aki nem volt képzőművészeti szakember, talán az egész építkezés folyamán egyedül hivatkozik esztétikai hatásokra. A bizottság döntése kompromisszum: a hátralevő részekre kerüljön egyszerűbb omamentika, de különben szabad kezet hagy a tervezőnek mind a kivitel módozatainak megállapításánál, mind a részletezésnél.'"^ A minták kialakításába nem szóltak bele, a későbbiekben, Czobor a legendáris kifestés programjában J91