Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

árulja el miért), ezért Szalay Imre javaslatára a kultuszminiszterhez fordulnak közbenjárásért, hogy Császka György szepesi püspöktől a szepeshelyi (Spisvská Kapitula) templom oltárának XV. századi Szt. István, Szt. László és Szt. Imre szobrairól fényképeket kapjanak, minta céljára.'^ A képeket a szepesi püspök egy hónapon belül meg is küldte. Érdekes módon, két év múlva, mikor a figurális festés zajlik, ilyenfajta részletekbe menő bírálatnak már nyoma sincs. A király 1890 decemberében elfogadta Csáky miniszter előterjesztését a budavári, kassai és bártfai templomok anyagi szükségleteit illetően és a budavári templom hátralevő munkálataira kereken 190000 ft-felhasználását engedélyezte. Ez az összeg az egyházi műemlékalap egymillió ft.nyi törzstőkéjéből származott kölcsönképpen és az adományozás feltétele, hogy a templom 1897re készüljön el.'^ A főváros a határidőt szeretné közelebbre hozni, ezért megerősíti korábbi hajlandóságát a támogatásra, amihez újabb költségvetést és programot kémek Schulektől. A vezérépítész ekkor 320 000 ft.-nyi hátralevő költséget mutat ki,'" melyet a főváros elfogad.'' Schulek - aki nagy türelemmel állította össze az újabb és újabb költségvetéseket és ez sem volt az utolsó, - előterjesztésében így indokolja a megjelölt anyagi igényeket: „Fölötte kívánatos, hogy a templom belső kiképzése is oly alapossággal és egyöntetűséggel hajtassék végre, a mint az a templom történeti jelentőségéhez és a nagy áldozatokkal végzett építészeti helyreállításhoz szükséges, „...fontos, hogy az egyes munkanemek a kézmű szoros szüksége fölé bizonyos művészeti értékre emelhetők legyenek, a mi még messze hátra marad a pazar kiállítás következményeitől. Valamint az épület építészeti kifejlődése aránylag egyszerű részletalakításokból áll, úgy a belső kiképzésnek is bizonyos keresetlen természetes fejlődés jellegével kell bímia, ami pedig leginkább jól alkalmazott szerény eszközöknek ügyes felhasználásából kitelik.'"* Költségvetéséhez Havas Sándor elnök támogató levelet mellékel: „...a budai főegyházhoz oly sok történelmi emlék fűződik, mely a magyar királyok koronázási templomává lett, és amelyre honfiúi kegyelettel tekint az egész ország, „...mivel az egész templom az átmeneti korszak egyszerűségéhez képest nagyobb művészeti becsű alakítás, díszítés, vagy régi korból származó műemlék nélkül való, úgy, hogy egész belseje merőben rideg benyomást gyakorol a belépőre, annál nagyobb gond fordíttassék a belső fölszerelés díszére és valóban monumentális előállítására... minden tárgy kell, hogy magán hordja a stylszerű kivitel és átszellemült ízlés örökbecsű jellegét, mely a templom rendeltetéséhez méltó legyen, és a hívek vallásos érzületének örök időkre feleljen meg.'"^ Az új terv a Szűz mennybemenetele ábrázolását a főoltáron a mennyezetről függő, kőből készült mandoriával óhajtja megoldani, a benne ábrázolt jelenetet vert fémből. A Szt. Kereszt oltárra Szűz Mária és Keresztelő Szt. János szobrát aranyozva, színezve, finom homokkőből, vagy fehér márványból írja elő és egy hasonló Szt. László szoborra is javaslatot tesz kápolnájának főoltárára. A szószékre kőből faragott reliefeket szeretne, a templom korai gót stílusában, fedelére a Jó pásztor tölgyfaszobrát állítaná, aranyozva.'* De a bizottsági munka egyáltalán nem zökkenőmentes. Br. Lipthay az esztétikai szempontok érvényesítése érdekében szólt, míg Bogisich, a templom plébánosa, aki mindig kissé félreszorítottnak érezte magát, a döntések fölötti hatalomért. 1892. novemberében feljelentette Schuleket a minisztemél, a munkálatok elhúzódása, és még sok egyéb vélt hiba miatt.'' Úgy tűnik a bizottságnak az ilyenfajta ügyekben való békítgetés is feladata volt. Havas Sándor a feljelentést odaadta Schuleknak, aki hosszú iratban tisztázta magát, mely igen hasznos dokumentuma annak a folyamatnak, hogyan is dolgozott ebben a korszakban egy totális művel foglalkozó tudós-alkotó. Schulek közli, hogy a felhozott hiányosságoknak a pénzhiány az oka és az, hogy hiába sürgeti az elkészítendő objektumok programját, (mi nélkül nem fog hozzá a munkákhoz,) és hiába kérte a hozzávetőleges költségösszeg megjelölését. Számtalan vázlatot készített, de az igények folyton változtak, újabb és újabb kívánságokat kap. De az áttervezésekre nem sajnálta a fáradtságot „azért sem, mert az oltárt a jobb új terv szerint az előirányzott 25 000 ft. keretén belül a templom elkészítésé190