Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

egyezne a szentély történeti stílusával. Ez a megállapítása visszautal a F. v. Schmidt 1876-ban készítettjelentésében foglaltakkal: „Az egész felszerelés a XIII. század szellemében tartandó. E század közönséges értelemben véve nem ismer magas szerkezetű oltárokat... időközben azonban a vallási szükségletek megváltoztak. Ennélfogva a művészet az isteni tiszteletnek főleg azonban ezen templom méltóságának és jelentőségének egészével összeegyeztethető. Ez nem könnyű feladat, mindazonáltal legjobban megoldható, ha a gazdag sátoros-oltárt (Tabemakel-Aufbau) aranyozott bronzból és zománcból való gyertyapadkákkal és oltártáblával (retable) készíttetik el.** Mivel aranyozott bronz tartozékokról álmodni sem lehetett, a vezérépítész a „..Boldogságos Szűz mennybemenetelét ezért majolika domborműben véli ábrázolni, a 12 apostol majolika szobrával a két oldalon ...a majolica gyártás manapság a fejlettség oly magas fokán áll, hogy abból a legdíszesebb tárgyak készíttetnek, javaslatba hozza, hogy a főoltár a mensán kívül, - mely az egyházi szabályok szerint csakis kőből készülhet - majolicából állíttassák elő,... mert a kőnél tartósabb, ...aránylag a legolcsóbb, s a részletek belőle oly fényesen állíthatók elő, hogy azok fény és gazdagság tekintetében a kiváló gonddal készült ötvösmunkával versenyeznek."*' Az eredeti ötletet dr. Czobor Béla - aki eddigre a bizottság oszlopos tagjává nőtte ki magát - melegen pártolta, „mert addig míg külföldön - a hol ez irányban nagy mozgalom keletkezett - a majolicának az egyházak díszítésére való felhasználása felett tanakodnak, hazánkban az egyházi díszítéseknél mai alkalmazást fog nyerni." A főváros részéről delegált br. Lipthay Béla a Főváros Képzőművészeti Tanácsának tagja szkeptikus: vajon a majolika-főoltár nem lesz e nagyon tarka? Ezért az egész templom kifestésére vonatkozó vázlatokat szeretne látni, hogy megítélhető legyen a részletek kellő harmóniája. Gerlóczy Károly, - első alpolgármesterhelyettes, a főváros kulturális ügyeinek kézbentartója hangsúlyozva, hogy Schulek művészi ítéletében teljesen megbízik ugyan, csatlakozott Lipthay kívánságához, sőt, a komoly tekintéllyel rendelkező Steindl Imre is. Ezért a bizottság határozatot hozott, melyben felhívta a vezérépítészt, készítsen vázlatokat, melyekben a „...motívumokra nézve a hazában előforduló festészetre figyelemmel legyen".*" Ez igen fontos határozat volt, mert arra kényszeríttette Schuleket, hogy feltárja végre generális elképzeléseit, amit mindeddig gondosan került. A szoborprogram kialakítását egyedül Schulek végezte, úgy tűnik kissé „ad hoc" módon, mindig az adott lehetőségekhez és szituációkhoz alkalmazkodva. Az improvizálásra kézenfekvő példa, hogy mikor a király 1890 decemberében intézkedik a templom számára kiutalandó 190 000 ft.-ról, a kis oratórium keleti homlokzata támpilléreire életnagyságú kőszobrokat faragtatnak Assisi Szt. Ferencről és Szt. Erzsébetről az uralkodópár védőszentjeiről. A teljes építészeti együttes, (beleértve a Halászbástyát) kő és majolika szobrait Mikola (Mikula) Ferenc (1861-926) debreceni születésű, bécsi iskolázottságú szobrászművész alkotta, nagyjából egyidőben a kassai Szt. Erzsébet székesegyházhoz készített plasztikáival. (Kivéve a nyugati bejárat csúcsíves timpanonjának szoborcsoportját, amelyet Lantay Lajos mintázott.) A szentély északi és déli pillérei elé helyezendő szobrok vázlatainak bírálatakor részletes utasításokkal találkozni a jegyzőkönyvben: „Xavéri Szt. Ferenc ruhája a Jézus rend szabályai szerint nem begombolva, de nyitva legyen, s a gallér nem kihajtva, de egyenesen az állig felemelkedjék, a kezében levő kereszt pedig hármas karéjú végezettel bírjon... a Megváltó szobra sikerültnek találtatván csakis azon megjegyzés tétetik, hogy a ruha ne legyen zsinórral lekötve, de a zsinór eltávolítása után a ruhának jobb számya a balkézre jöjjön. A feszületen (ez a Szt. Kereszt oltár corpusa) a Megváltó lábai egymás mellett - nem keresztben - legyenek, s végre a stóla stylszerűleg átalakítva meghosszabbítassék..."*' Az olvasó, hajlik arra, hogy e megjegyzéseket egy adminisztratív testület fontoskodásának tartsa, de inkább a pozitivista szemlélet, a tudományos hitelességre való aggályos törekvés példái. Mikor Schulek a Szt. Imre oltárkép közepére kerülő három szobor, a Mikola által mintázott Szt. Imre, Szt. István és Szt. Gellért vázlatait bemutatta, azok nem tetszettek, (sajnos a jegyzőkönyv nem 189