Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

Székely Bertalan színezett vázlata a Mátyás templom üvegablakához. BTMKiscelli Múzeuma, Itsz.: 52.41.2537 Ionjait használják fel, vagy új pályázatot írnak ki a három nagy ablakra.*"^ De ide már hiába nyújtja be további terveit a MOB-nak,*^ a helyzet megváltozott. Egy fővárosi átiratból kiderül, hogy 1883 januárjában, egy „vegyes értekezleten" a BFÉB és a Főváros képviselői együtt azt a döntést hozták, hogy a déli ablakok Ipolyi tervétől eltérően nem a Megváltó életét mutatják majd, hanem „a Mária legendából, a másik ablaké pedig magyar Szt. Erzsébet legendájából vett egyes mozzanatokat feltüntetendő képekkel lesznek kitöltendők." Ez az első fontosabb döntés, mely a biblikus tematikát mellőzi. A munkálatok az év végéig megtorpannak, és csak akkor indulnak újra, mikor novemberben a főváros bejelenti, hogy ...a terveket a magyar kormány fogja készíttetni, míg a főváros a Kratzmann Ede által készítendő üvegfestészeti munkák elkészítési költségeit fogja viselni."" (Ez két ablakra vonatkozik, a harmadikat Haynald bíboros érsek vállalja.)*^^ Ugyanekkor felteszik a kérdést, ki fogja festeni a képeket, és mekkorák a költségek, hogy a következő évi közköltségelőirányzat összeállításánál erről gondoskodni lehessen. A főpapi kar is csatlakozik a fővároshoz és biztosítja a szükséges anyagiakat a szentély fölső ablakaihoz.*^ Ekkorra eldőlt, hogy a reprezentatív déli oldal hatalmas üvegablakait Székely Bertalan és Lotz Károly fogja tervezni, minden pályázat mellőzésével, vagyis Stomo teljesen kiszorult a mukálatokból. Ám a tematikát illetően Ipolyi váratlan kitérőt tesz. Értesülve a Főváros elképzeléseiről, 1884 áprilisában megdöbbentő javaslatot terjeszt a bizottság elé: a kassai templom főoltárának táblaképsorozatát kívánja az ólombetétes üvegekre transzponálni. A püspököt - aki 1881-ben publikálta jeles tanulmányát Szt. Erzsébet ikonográfiájáról," - úgy tűnik, elbíivölte a képsorozat és mikor a Főváros Szt. Erzsébet legendájára gondolt, eddigi törekvéseinek logikájából fakadóan tette meg javaslatát. Vagyis olyan kvahtásos forráshoz kívánt visszanyúlni, amely hitelesen magyar középkori produktum, és ő komolyan gondolta, hogy a születő magyar művészetnek önnön történelmi hagyományaiból kell építkeznie és megalkotnia sajátos arcát. Az oltárképek keletkezésének ideje, - az 1470-es évek - „hazánk legdicsőbb korszaka", mert „éppen ezen styl szakába esik"