Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

A „NEMZETIISKOLA"MŰVÉSZE Budapest európai rangú fővárossá válása idején sorra támadtak a hatalmas anyagi kihatású megbízások egyházi és világi középületekre és műemléki helyreállításokra. Az új feladatokkal szembesülő hivatalos megrendelőnek fogódzóra, biztonságra volt szüksége a kivitelezőt illetően. Az a gyakorlat, hogy neves külföldieket hívjanak meg, ekkorra már majdhogynem a napi politika szintjén vált lehetetlenné, és ha mégis előfordult, óriási vihart kavart. (Lásd a pécsi székesegyház falfestésének ügye). Minden ekkoriban születő középületnél hangsúlyozzák a magyar mesterek alkalmazását, pl. az Operánál - és mint ismeretes, az Országház építése során - erről törvénycikk is születik. És lám!, a 40-es évektől folytatott szerény, de elszánt művészetpolitikának - és az általános fellendülésnek köszönhetően is - a kellő pillanatban megjelennek a hazai születésű, magas szinten iskolázott, külföldön is megbecsült művészek. Az új festőgeneráció fellépése szinte robbanásszerű és az építészek kara is magasabb szinten újul meg. De a fejlődés lépcsőfokait nem lehet átugrani. Ezeknek az alkotóknak a rangját nem a megfoghatatlan „tehetség" adja, hanem az akadémiai tudás, a tudományos képzettség. Az ilyen diplomás művész főrangúakkal, főtisztviselőkkel egy sorban álló személyiség, nem valami kétes egzisztencia, ami a „nemzeti iskola" politikai programjának is fontos.^" A Mátyás templom helyreállításával kapcsolatos munkálatok indulásakor a fiatal Schulek, - aki mögött már jelentős nemzetközi sikerek álltak - e követelményeknek maximálisan megfelelt. Bécsben Schmidt tanítványa volt'' Schultz Ferenccel és Steindl Imrével (1839-1902) együtt és szervezője a nagyhírű akadémiai egyesületnek, a Wiener Bauhüttének. E körben a császári barokk ellenében a középkor, a gótika tisztelete uralkodott, és az ott nagy szerepet játszó ifjú magyar építészek ezt hozták át Pestre. Az önálló nemzeti stílus nálunk is összekapcsolódik a gótizálással, akárcsak a Monarchia más területein.'^ Mint Henszlmann írja: „nemzeti történetünk fénykorai karöltve járnak a csúcsíves styllel",'' éppen ezért a 70-es években újult erőre kapó, kozmopolitának érzett neoreneszánsszal szemben valamiféle patrióta szellemet sugall, így nem csoda, ha Schuleket mindjárt „hazafinak" könyvelik el. Bécsi mestere is melegen pártolta, így sikerült elnyernie az ország egyik legjelentősebb műemléki helyreállításának megbízatását, kiszorítva az eddig e területen szinte egyeduralkodóként működő, de akadémiai oklevéllel nem rendelkező veterán id. Storno Ferencet (1821-1907), akinek neve a kezdetekben a Mátyás templomnál is felmerült. A MÁTYÁS TEMPLOM FELÚJÍTÁSÁNAK FELTETELEI ES KORULMENYEI A budavári Nagyboldogasszony templom, a főváros és egyben az ország első,templomának helyreállítása már az ötvenes években szükségesnek látszott, de pénz hiányában elmaradt. Végül I. Ferenc József 1873. nov. 25-én Gödöllőn döntött úgy, hogy uralkodásának 25. évfordulója alkalmából „Isten és Magyarország védasszonyának tiszteletére emelt budavári plébánia-templom stylszerű restauratiója a Mátyás torony helyreállításával megkezdessék...

s e célra legközelebbi három év alatt lehetőleg egyenlő részleteken a megürült vagy megürülendő főpapi pénzjavadalmak időközi jövedelmeiből egyszázezer forint kirendeltessék."''' Az engedélyezett összeg igen csekély, és már itt jelezzük, hogy a végső összeg, az 1 600 000 ft is igen szegényes. A templom díszítésének egyik legfőbb hiányossága a felhasznált anyagok és technikák olcsósága. Hiába a magyar hivatalok igyekezete, a magánosok adománya, ha csekély az uralkodói támogatás.'' Ez különösen akkor lehangoló, ha összevetjük a bécsi Votivkirchével, melyre ennek pont a tízszeresét, 16 milliót fordítottak. (Az összevetés nem esetleges, a kortársak is e két templom mutatóit állították párhuzamba. Pedig a két épület státusza nem azonos, a bécsi templom a császár személyes ügye, a pestit 180