Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Erdei Gyöngyi: Törvényhozás és valóság : népoktatás a fővárosban 1868-1880 155-171

meg a minisztériumi tantervek alkalmazásának lehetőségeit, az iskolai pénz-alap ügyét. Az isko­laszékek eleinte jól működtek, tagjaik hetente látogatták az iskolákat, s a tapasztalataikról készült jelentéseket továbbították az iskolai tanácshoz/' Vizsgáljuk meg, milyen volt a budai és pesti iskolák állapota ezekben az években! Zichy Antal budapesti tanfelügyelő első jelentését 1869-ben készíti el."^ A tankötelesek számának megál­lapításakor csak becslésekre szorítkozhatott, annál is inkább, mert az elemi iskolák négy évfolyamosak, a törvény pedig hat iskolai évet ír elő. Az elemi iskolát azonban nemcsak a tanköte­les korosztály látogatja, - járnak 6 évesnél fiatalabb, de 12 évesnél idősebb gyerekek is, ­miközben a 10-15 évesek bizonyos része középiskolába: gimnáziumba vagy reáliskolába jár."' A statisztikai tábla 1868/69. évi adatai így csak hozzávetőleges pontosságúak. Az iskolák túlzsúfoltak, előfordult, hogy egy teremben 100-nál is több gyereket kellett elhe­lyezni. Pest városa azonban már az első évtől egyre növekvő összeget költ iskoláira, ami a mel­lékelt táblázat adatain is követhető.'" Az iskolatanács kezdeményezésére indul meg a statisztikai adatok gyűjtése, különbizottság írja ki a tanköteles gyerekeket a népszámlálási ívekről, de a ház­tulajdonosokat is kötelezi a tanács, hogy jelentsék számukat az iskolaszékeknél."' Már 1870 szeptemberében 27 új osztályt nyitnak, s határozottabban lépnek fel a mulasztókkal szemben. Több esetben rónak ki büntetéseket, melyeket szigorúan be is hajtatnak."* Mindezek ismeretében érthető, hogy Pest városában már az első években szép eredmények születtek. Év Iskolák Tantermek Tanítók Egy tanítóra jutó száma száma száma gyerekek száma"^ 1868 17 91 78 90 1873 33 129 133 79 Az öt év alatt épült iskolák 8000 gyerek tanulását biztosították, mégsem lehetnek elégedettek. 1867-ben az iskolák csaknem fele bérházakban működött, de öt év múltán is sok a túlzsúfolt, rossz állapotú. Budán sokkal lassabban láttak hozzá a törvény végrehajtásának előkészítéséhez, s az eredmények nagy része is az iskolatanács pesti tagjainak sürgetésére születik. Zichy Antal 1869 júniusában levelet intéz a budai képviselő-testülethez, s felszólítja őket, kezdjék meg az előkészítő munkálatokat."* Az iskolaszékek folyamatosan jelzik a hiányokat, a tanfelügyelőkhöz benyújtott jelentéseikre azonban nem kapnak választ. "' Elkeseredetten fakad ki a „budavárbeli" iskolaszék egyik tagja, hogy nem sürgetheti a gyerekek iskolábajárását, ha azoknak sem elég a hely, akik rendszeresen jár­nak. Az iskolaépületek elavultak, néhány düledezőfélben van, sötétek, nincs megfelelő szel­lőzésük, sőt olyanok is akadnak, melyek nedvesek, s a gyerekek egészségét veszélyeztetik.'" A fennmaradt iskolaszéki jegyzőkönyvekben a 70-es évek végén is csak panaszt találtunk, sok az osztatlan iskola, több kerületben a tanító szobájában folyik a tanítás. Az iskolaszékek ren­delkezésére bocsátott 50 forintos alap a legszükségesebb javítások elvégzéséhez sem elegendő, panaszaikra ezt az összeget rövidesen 100 forintra emelik." A budai kerület szűkös anyagi vi­szonyaira jellemző, hogy az iskolai vizsgákon kiosztott jutalmakat az iskolaszékek tagjai sokszor saját költségükön vásárolják.'^ A Budapesti Iskolai Tanács állandóan sürgeti az intézkedéseket, - s éppen a budaiak problémái miatt - igyekszik centralizálni a tanügyi igazgatást. A tanítók választását például elemi iskolai szakosztályának hatáskörébe utalja, ez azonban a budaiak éles ellenállásába ütközik." Az iskola­tanács koordináló szerepe - az állandó összeütközések miatt - csak korlátozottan érvényesülhet. A budaiak legfontosabb intézkedése, hogy 1870-ben felemelik tanítóik fizetését: az igazgató­tanítókét 800, az osztálytanítókét 600 forintra.'" 162

Next

/
Thumbnails
Contents