Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Erdei Gyöngyi: Törvényhozás és valóság : népoktatás a fővárosban 1868-1880 155-171

oktatás általánossá s egyúttal magasabb színvonalúvá váljék. A törvény megvalósítása - az ország gazdasági és kulturális helyzete, s az infrastrukturális ellátottság rendkívül alacsony szintje miatthosszadalmas és bonyolult feladatot jelentett. Nagyon sok múlt a tanfelügyelőkön, a helyi hatóságokon, s éppen ezért mondható el, hogy Budapest - ekkortájt meginduló gyors fejlődése, s népességének rohamosan gyarapodó száma miatt - kivételes lehetőségekkel rendelkezett e tekintetben is. 6. A TÖRVÉNY MEGVALÓSÍTÁSA A FŐVÁROSBAN 1868-1873 Pest városában már 1860-ban létrejött - Eötvös József elnökletével - a Közoktatási Bizottmány, melynek tagjai közé tartozott Gönczy Pál is. Néhány évi átmeneti csend után a gyakorlatban 1866ban kezdhette meg működését. 1867-.ben - a fővárosi iskolák leromlott állapota miatt - Gerlóczy Károly főjegyző javaslattal fordult a közgyűléshez, melyet az elfogadott és határozattá emelt.'' E szerint növelik elemi iskoláik számát, az elavult épületek helyett újakat építenek, s emelik a tanítók fizetését is. A tanügyi bizottmány konkrét tervezetet készít a gyors megvalósítás érdekében, melynek keretében Gönczy Pál terjeszt emlékiratot'" a képviselőtestület elé. A neves pedagógus részletes fejlesztési tervet dolgozott ki Pest városa számára. Felvázolja a tankerületi beosztást, meghatározza a szükséges iskolák számát és helyét, s az ehhez szükséges tanítók számát. Az egyes tankerületek lakosságának szélesebb jogkört kíván adni, mint a későbbi - 1868-as - törvényjavaslat. Az iskolák vezetésében, irányításában nagyobb szerepet szán a tanítóknak. Egyértelműen a közös iskolák mellett foglal állást, e célra tervébe iktatja a felekezetek adóztatását is. Leírja az építendő iskolák kívánatos belső térelosztását, berendezését, még a padok méreteit, formáit is. Tervezetének elfogadására csak részben kerülhetett sor, mert közben a törvényhozás ettől eltérő alapelvek szerint szabályozta a népoktatást. A fővárosi hatóság folyamatosan foglalkozott az elemi népoktatás kérdéseivel. A törvényhatósági közgyűlés határozatot fogadott el a tanítók alkalmazása előtti vizsgakötelezettségről,'' melyet a felekezeti képzők ingadozó színvonala tett szükségessé. 1868 márciusában került sor a tanítók fizetésének emelésére.'* Két hónappal később az iskolai tanítástól különválasztják a vallásoktatást, melyet a felekezetek hatáskörébe utalnak. Még ebben az évben hét iskola építését határozzák el. A törvény szentesítése után néhány nappal a város római katolikus elemi iskoláit - törvényadta jogával élve - a közgyűlés községiekké nyilvánította. A végrehajtás előkészítésére a Tanügyi Közoktatási Bizottmányt kérte fel, mely Békey Imre tanácsnok, a bizottmány elnökének vezetésével egy albizottságot jelölt ki a teendők meghatározására." Az albizottság 1869 januárjától négy hónapon át dolgozott. Elkészítették javaslataikat, melyeket a bizottmány, majd a közgyűlés is elfogadott. Pest várost kilenc iskolaszéki kerületre osztják, Budával együtt 21 a fővárosi iskolaszéki kerületek száma.'* 1869 júliusában került sor az iskolatanács, majd októberben az iskolaszékek megválasztására. A Budapesti Tankerületi Iskolai Tanács elnöke Zichy Antal lett, aki az alakuló ülésen elmondott beszédében minden tagot munkára szólít és nagy óvatosságra int a megkezdődött felekezeti tiltakozó akciók miatt." Az iskolai tanácson belül - iskolatípusok szerint - szakosztályokat hoznak létre, s kijelölik a bírósági és gazdasági ügyek intézőit. Az elemi iskolai szakosztály 15 tagot számlált, elnöke Békey Imre, tagjai között találjuk Gönczyt, Ballagi Mórt, Peregriny Eleket."" A felső nép- és polgári iskolai szakosztály elnöke Csengery Antal lett. Az iskolatanács ülésein állapították meg a tanítóválasztás módját, itt tárgyalták 161