Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Erdei Gyöngyi: Törvényhozás és valóság : népoktatás a fővárosban 1868-1880 155-171

„Küzdöttem különösen azon irány ellen, mely az egyszer megválasztott megyei és községi közigazgatási hatóságokat a megye és a község kebelétől merőben elszakította, s egyedül az állam központi hatóságától tette függővé"^* - emlékezik vissza Csengery Antal. A kérdés másik oldala, hogy a felekezeti iskolák háttérbe szorításával a protestánsok magasabb színvonalú iskoláikat féltették. Az Eötvös által javasolt iskolaszékek a helyi lakosság irányító szerepét biztosították az oktatás ügyeiben, így „...ez a program nem védelmezte a magyar nemesség társadalmi és politikai befolyását"" A helyzetet találóan jellemezte Csengery Antal: „A közoktatási törvény eredeti szerkezetében az országgyűlés egy pártjának sem kellett".^* A törvényjavaslat „...az egyházi hatóságok támogatóinak ellenállását is kiváltotta, mert az általános oktatás programja szemükben első lépés volt a nép felvilágosodása és az alsóbb osztályok társadalmi mobilitása felé."^' A nemzetiségek Eötvöst - annak ellenére, hogy anyanyelvi oktatást ír elő az elemi népiskolában, s csak a felsőbb népiskolában javasolja a magyar nyelv tanítását - magyarosítással vádolják.'" A tiltakozások vihara már-már elsöpréssel fenyegette a javaslatot, míg végül Trefort Ágoston indítványa alapján egy 25 tagú bizottság elé került, mely megpróbálta „elfogadhatóbb" formába önteni. A bizottságban helyet kaptak a különböző felekezetű és nemzetiségű képviselők, elnöke Nyáry Pál, jegyzője Zichy Antal lett. A bizottság tagjai többek között Tisza Kálmán, Csengery Antal, Trefort Ágoston. Tisza indítványozza a felekezetek képviselőinek meghallgatását, s ezután szerkesztik meg az új törvényjavaslatot," mely november 19-én kerül másodízben a képviselőház elé. 5. AZ ELFOGADOTT NÉPOKTATÁSI TÖRVÉNY ALAPELVEI Az új változat több ponton eltért az eredetitől. Megszüntette a községi iskolák ingyenességét - az egyházak képviselőinek nyomása következtében, akik iskoláik elnéptelenedésétől tartottak, szerepet kapott azonban e döntésben az is, hogy a községi iskolák fenntartásához szükséges fokozottabb adóteher elsősorban a birtokos osztályt érintette volna. Ugyanezen okból megszüntette a vármegye által szedhető 3 %-os pótadót, s a községi 5 %-os pótadó fizetését is csak azok számára írta elő, akik nem járultak hozzá a felekezeti iskolák fenntartásához. Az eredeti javaslat egyik alapvető célkitűzése a községi iskolák számának szaporítása volt, tekintettel a sok iskola nélküli községre, a liberális elvekre, s az anyagi alapok szűkösségére. Ezt a szándékot az új törvényjavaslat így csak részben érvényesítette, mert az 5 %-os községi pótadót felekezeti iskola is megkaphatta, ami sokszor szétforgácsolta a szűkös összegeket. Korlátozták a megyei iskolatanács jogkörét is, mely csak a községi iskolák felett gyakorolhatott felügyeletet. A felekezeti iskolák ellenőrzésére egyedül a tanfelügyelő volt illetékes. A felekezetek érdekeit szolgálta az is, hogy a kormány - törvényszabta kötelezettségük elmulasztása esetén - csupán községi iskola felállítását rendelhette el, s nem nyert jogot iskoláik bezáratására. Eötvös javaslata biztosította, hogy gyakorlatilag minden növendék anyanyelvén nyerjen oktatást. Ennek helyébe most egy ködösebb megfogalmazás került, mely a többségi elv alapján határozta meg az oktatás nyelvét. Rövidebbre szabták a tanév időtartamát, s elvetették Eötvösnek azt a javaslatát is, mellyel ingyenes kollégiumi férőhelyeket kívánt biztosítani a szegény tanítónövendékek számára.'^ A javaslat érdeme, hogy - Csengery Antal indítványára - életre hívta a polgári iskolát, mely a kapitalizálódó gazdaság igényeinek megfelelő, gyakorlatias ismereteket nyújt növendékeinek. A bizottság által módosított javaslat törvényerőre emelkedett. Ferenc József 1868. december 5-én látta el kézjegyével. A törvény lefektette a polgári állam igényeinek megfelelő, egységes népoktatás és tanítóképzés alapelveit, s bár jelentős engedményeket tett a felekezeteknek, lehetőséget adott arra, hogy az 160