Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Breinich Gábor: A magyar városok szövetkezése a dualizmus korszakában 85-114

A főváros polgármesterének helyiségei II. (Az 1930-as években készült felvétel), BFL. A városok országos kongresszusának harmadik egyetemes ülését 1915-ben kellett volna az alapszabály szerint összehívni. A háború miatt erre nem került sor, s a városok vezetőinek energiáját az egyre súlyosbodó közellátási nehézségek, közigazgatási feladatok kötötték le. A harmadik kongresszus megrendezésére akkor került sor, amikor 1917 elején a háború közeli befejezésének lehetősége felsejlett, s ez újraélesztette azokat a reményeket, hogy megfelelő szervezettség esetén a városok számára lehetőség nyílik az önálló cselekvésre, a polgárság teljes körű összefogására. Ezeket a reményeket a kongresszus elnöke, Bárczy István kísérelte meg egy kettős kezdeményezés keretében valóra váltani. A városok kongresszusa mellett kísérletet tett a polgárság megszervezésére is. 1917. április 15-én lépett a nyilvánosság elé ezzel a tervével. Hang-súlyozta, hogy nem kívánja a meglévő pártkereteket felbontani, a szervezkedést a meglévő polgári egyesületek útján óhajtja megvalósítani, ezek bizalmi férfiai gyíilnek össze abba a nagybizottságba, amelynek feladata lesz megállapítani a városok polgárságának programját.^' Az állandó bizottság 1917. április 21-én megtartott ülésén Bárczy ismertette elképzeléseit. A beterjesztett határozati javaslatot az állandó bizottság elfogadta és határozott az egyetemes ülés elé terjesztéséről. Ez a javaslat az alábbi célokat ttízte ki: a városi politikában az önkormányzati szabadság, a rendezett tanácsú városok kivonása a vármegye hatásköréből, az állami beavatkozási lehetőségek szűkítése, a városok pénzügyi önállóságának megteremtése megfelelő fejlődésképes adóalapok átengedésével, a háborús költségek megtérítése, az építőipar lábraállítása, a fogyasztói alapszükségletek kielégítése. El akarták émi a „nép uralmát a törvényhozásban és a közéletben", vagyis a választójog kiterjesztésével demokratizált, megfelelő közigazgatási rendszert, a közterhek egész társadalomra egyenlő és a teherviselő képesség arányában megosztott viselését, a gazdasági tevékenység szabadságának biztosítását, jelentős állami beruházásokat, s komoly, erőteljes szociálpolitikát követeltek.^* A kongresszus mellett megszervezendő polgárszövetség, a Polgáriiga nevet kapta, s a meghívó J09